Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)

VI. A vízügyi igazgaztás - 3. Dr. Bényey Zoltán: A vízügyi jog

hatáskör, illetőleg a szervezeti hierarchiára támaszkodó felügyeleti jogkör. Ennek az a magyarázata, hogy a vízgazdálkodási tevékenység az állami (nagyrészt a vízügyi) szervezeten belül megvalósuló feladat, következésképpen szervezése és irányítása is az állami szervek alá- és fölérendeltségi (kivételesen mellérendeltségi) viszonyain belül, de mindenképpen az állam- apparátuson belül ható aktusokkal történik.

Ezek a szervezési és felügyeleti aktusok egyébként — mint az állam- igazgatás bármely egyéb területén is — elsősorban a magasabb (nem vízügyi eredetű) jogforrásokban (törvény, törvényerejű rendelet, minisztertanácsi rendelet és határozat), mennyiségileg azonban legnagyobbrészt a szervezet egyszemélyi felelős vezetőjének (illetőleg alsóbb vezetőinek hatáskörükben kibocsátott) adminisztratív aktusaiban jelentkeznek. Ez utóbbiak: jogforrási jelleggel az államtitkári rendelkezések és az elnöki utasítások, — jogszabályi jelleg nélkül —, tisztán adminisztratív (hivatali) aktusok a konkrét szolgálati utasítások (igen sokféle, változatos formákban) és az intézkedések (ugyancsak számtalan fajtájukkal).

1.32 A víz jog

A vízgazdálkodás — a fentiekből kitűnőleg — mai államszervezetünkben kizárólag az állam tevékenysége, amit az arra rendelt szerveivel, de közvetlenül mint „állam’’, mint közület lát el. Az állam vízgazdálkodási ténykedése azonban egyfelől közösségi, társadalmi jellegű, tehát — mint mondottuk — társadalomban lefolyó tevékenység, amiből következik, hogy szükségképpen idegen, tehát nem közvetlenül összállami, hanem társadalmi, egyéni, vagy bár állami, de önálló gazdálkodó egységként fellépő szervekhez fűződő jogokat, érdekeket vagy viszonyokat is érint. Ez az állam és az ún. érdekeltek között többnyire érdekfeszültséggel járó társadalmi-gazdasági kapcsolatot idéz elő.

Másfelől az állam tevékenységi körébe tartozó vízgazdálkodás korántsem ölel fel a vízzel kapcsolatos minden tevékenységet. Hiszen csakis azokat a vízügyi műszaki-gazdasági tevékenykedéseket nevezhetjük — szűkebb, műértelemben — vízgazdálkodásnak, amelyek szervezett társadalmi (a mi jogunkban egyenesen: állami) erő-összpontosítással, általános társadalmi szükségletet elégítenek ki. Ezen a körön kívül is létezik azonban vízzel kapcsolatos, tehát vízügyi érdekű tevékenység, amit — mint tágabb értelemben vett „víz- gazdálkodást" — elvileg meg kell különböztetnünk az állam ilyennemű feladatkörétől.

Az egyes állami, társadalmi szervek, egyéb jogi személyek, avagy az állampolgárok vízimunkái vagy vízhasználatai nem tekinthetők a fentebb kifejtett, általános értelemben vízgazdálkodási közfeladatnak. Nem szervezett társadalmi tevékenység útján valósulnak, s csupán az érdekeltek saját, el667