Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)

II. Károlyi Zsigmond: A vízgazdálkodás előzményei, a vízhasznosítások és a vízimunkálatok kialakulása és fejlődése

eredményeit, színvonalát. Főleg a korai római vízvezetékeken mindenütt felismerhető a közvetlen minta: a görög vízművek technikai megoldásának követése.

3.1. Görögország

A görög városállamok életében, a rendkívül kedvező mediterán klíma és Görögország általában véve előnyös fizikai földrajzi adottságai közepette, a vízépítésnek természetesen távolról sem volt olyan döntő szerepe, mint a közel-keleti ókori civilizációk létrejöttében. Az öntözés és az egyéb mező- gazdasági jellegű vízépítés itt nem alapja volt a mezőgazdaságnak, hanem annak valószínűleg csak egy későbbi, magasabb fejlődési szintjén jelentkezett.

Annál jelentősebb tényezője, sőt nélkülözhetetlen eleme volt a városok életének — mint a városiasodás, a civilizáció színvonalának egyik fő mutatója — a vízellátás és a csatornázás.

Egyes görög városok vízvezetéke figyelemre méltó technikai megoldása, olykor pedig mérete miatt is megérdemli, hogy részletesebben foglalkozzunk vele.

Athénnak fénykorában, mintegy 200 000 főnyi lakosa volt. Vízellátását nem kevesebb mint 18 vízmű, illetve vízvezeték biztosította, üzemeltetésükre, karbantartásukra megfelelő szervezetet tartottak fenn, amelynek vezetése — éppúgy, mint később Rómában — nagy tekintélyű állás volt. A „Vízvezetékek felügyelője” i. e. 490 körül például Themistokles, a neves athéni államférfi és hadvezér volt.

Athén vízvezetékei között volt olyan, amely egyes bővizű források vizét egyszerűen sziklába vájt csatornákon keresztül, az ellenség elől elrejtve, vezette a városba. Más esetben a források hozamát — a mai csápos-kutak elődjének tekinthető! — szétágazó tárókkal növelték, melyek összegyűjtötték, elfogták a sziklákban folyó vízereket. Peisistratos tirannos idején (i. e. 561 — 528) olyan vízvezeték épült, melynek egyenletes vízhozamát hatalmas víztároló medencével biztosították. Volt ezek között az ókori vízvezetékek között olyan is, amely még a múlt század végén is részt vett Athén vízellátásának biztosításában.

Hasonlóképpen elismerésre méltóak voltak Megara, Theba, Olympia vízvezetékei, valamint az anyaországon kívül számos kolónia, mint pl. Samos, Ephesos, Pergamon, Syracusa, Alexandria, ugyancsak a görögök által létesített vízmüvei és csatcrnaművei.

Samos vízellátását, melyet Herodotos is leír, úgy oldották meg, hogy a

66