Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)
VI. A vízügyi igazgaztás - 3. Dr. Bényey Zoltán: A vízügyi jog
gazdaságosság vizsgálatával), ami a mi jelenlegi állami szervezetünkben — formailag — lehet vagy költségvetési vagy vállalati elszámolási formában megvalósuló gazdálkodás; — b) másfelől sajátosan közgazdasági feladat az ún. vízkészletgazdálkodás is, amely a rendelkezésre álló vízkészleteknek a vízgiénnyei való ösz- szevetéséből áll, és részint a készietfeltárásra, valamint (időbeli és térbeli előfordulásának) nyilvántartására, részint a készletelosztás feladatára tagozódik. ad C) A legbonyolultabb rétegződést a vízgazdálkodás a harmadik szempontból, azaz mint adminisztratív (igazgatási, illetőleg ,,szak igazgatási feladat mutatja. Ebből a szempontból nem egyéb, mint az 1. és 2. alatt jelzett vízgazdálkodási funkciók ellátásának szervezése, illetőleg felügyelete (irányítása és ellenőrzése). A vízgazdálkodásnak ez a harmadik szükségképpeni elem-csoportja, amely igen bonyolult, sokrétű, változatos formák között valósul meg, abban találja logikai alapját, hogy a vízgazdálkodás olyan társadalmi jellegű tevékenység, amelynek ellátása magasfokú szervezettség és állandó irányítás nélkül nem volna lehetséges. A vízgazdálkodásnak ez a három eleme — inkább mondhatjuk három oldala — jelöli ki a vízgazdálkodási jog által szabályozandó területet is. Természetesen a jogi szabályozásban e feladat-területek — helyesebben egymással szorosan összefonódó tevékenységi irányok —- nem választhatók szét élesen, miként a valóságban is szerves egységet alkotnak: a feladatok komplexen jelentkeznek. Mégis a jogi-igazgatási elemzés tud találni olyan szempontokat, amelyek alapján a vízügyi feladatkör bonyolult tartalma rendszerezhető. A vízügyi feladatok csoportosításánál, ellátásuk szervezésénél és szabályozásánál, valamint az irányító tevékenység gyakorlásánál éppen úgy, mint a végrehajtás során, különbséget kell tenni két fogalom: a feladat és a funkció között. A feladat a jogszabály vagy az irányító szerv által kitűzött, illetőleg a műszaki vagy gazdasági koncepcióban megjelölt célt, a szerv (szervezet) által megvalósítandó eredményt jelöli meg, tekintet nélkül arra, hogy az milyen eszközökkel, milyen eljárási, cselekvési módozatokkal érhető el. A funkció viszont az eszköz, eljárási módszer, tevékenységi forma, amely- lyel egy vagy több feladat, feladat-csoport megvalósítható. A funkció jogi, műszaki vagy gazdasági természete és tartalma meghatározott formában és cselekvési módozatokban jelentkezik, s az — a természetének megfelelő — sajátos szabályok szerint bonyolódik le. Egy és ugyanazon feladat többféle funkciót igényelhet. így pl. a vízminőségvédelem, mint komplex vízügyi feladat egyaránt igényel műszaki terve660
