Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)

VI. A vízügyi igazgaztás - 3. Dr. Bényey Zoltán: A vízügyi jog

zést és kivitelezést, valamint műszaki tevékenységet a végrehajtásban (tisztító berendezések megvalósítása, üzemeltetése), gazdasági tervezést és egyéb gazdálkodási tevékenységet (gazdaságosság tervezése, a beruházás pénzeszközeinek biztosítása és lebonyolítása), végül igazgatási és jogi funkciókat (vízminőségi szakvéleményezés, műszaki megoldások meghatározása, a mű vízjogi engedélyezése, a szennyvízbírság kiszabása, a szennyezés ellenőrzése stb.).

Másfelől viszont ugyanaz a funkció-típus — bár az egyes feladatterületeken esetleg specializálódott formában is — több feladat végrehajtását is szolgálja. így pl. a vízügyi hatósági döntés (a határozat), mint egyfajta állam- igazgatási jogi funkció a vízminőségvédelemnek (szennyvízbírság), a vízkészletgazdálkodásnak (a vízkészletet megosztó vízjogi engedély), a közérdekű területi korlátozások megállapításának stb. egyaránt eszköze.

A feladatok (feladatkörök, csoportok) és a funkciók (funkciótípusok) tehát egymást metsző fogalom-körök. Mindazonáltal — az egyes fő feladatok tárgyi sajátosságaihoz igazodó — fő funkciótípusok és a nekik tárgyilag megfelelő feladatcsoportok egymással tartalmi összhangban állanak. Egy bizonyos funkciótípussal meghatározott feladatkör jellemezhető, illetőleg alakítható ki.

A vízügyi feladat (feladat-területek) a megvalósításukra irányuló eljárások, tevékenységi módozatok tartalmi-formai jellemző vonásain alapuló funkcionális csoportosításban a következők:

1.311 Szakigazgatási (a) és gazdasági (b), illetőleg tudományos-oktatási (c) feladatok

A gazdasági (b) feladat-csoportot a sajátosan gazdasági természetű funkciók jellemzik. Az ide tartozó egyes feladatok — termelés, szolgáltatás, üzemelés stb. — a megfelelő általános vagy különös szakmai (műszaki, tudományos, szakágazati stb.) igényekhez, illetőleg gazdálkodási (beruházási, pénzügyi, tervezési, kivitelezési, üzemelési stb.) szabályokhoz igazodnak, és az ezeknek megfelelő cselekvéssel valósulnak meg. Ennyiben közös vonásaik vannak bármely más műszaki-gazdasági tevékenységgel (pl. egy útépítés elvi gazdasági és lebonyolítási szempontból semmiben sem különbözik egy víz- rendezési feladat megoldásától). Csupán a feladat konkrét szakmai tárgya — jelen esetben vízgazdálkodási rendeltetése (valamely vízgazdálkodási cél, vízkárelhárítás vagy vízhasznosítás — az a jellemző sajátosság, ami a vízügyi feladatkörbe tartozását meghatározza.

A vízügyi tudományos-oktatási feladatköröknek (c) — szervezési és funkcionális szempontból — méginkább közösek a vonásai a tudományos és oktatási terület általános képével, ezért külön jellemzésük felesleges.

661