Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)
VI. A vízügyi igazgaztás - 3. Dr. Bényey Zoltán: A vízügyi jog
Ezt a jogilag szabályozott szaktevékenységet egyfelől, valamint az ennek során, ezzel kapcsolatban keletkező társadalmi viszonyok elrendezésére szolgáló jogi tevékenységet másfelől, nevezzük együttesen vízügyi tevékenységnek; — az ezt szabályozó jogi normák összességét pedig vízügyi államigazgatási jognak. 1.31 A vízgazdálkodás joga A vízügyi államigazgatási jog tárgya tehát elsősorban a vízgazdálkodás. Ennek — pontosabban az ennek egyes funkcióira, elemeire irányuló emberi (szervi) magatartásoknak — a szabályozása alkotja a tartalmát a vízügyi jogszabályok egyik fő csoportjának. A jogi szabályozás szerkezetének, körének és rendelkezéseinek megismerése tehát feltételezi magának a vízgazdálkodásnak az elemzését és fogalmának meghatározását. A részletes elemzésre itt nincs helyünk, ezért csak végső eredményét, a definíciót bocsátjuk előre, azt a meghatározást, amelyet a jogi szabályozás során szem előtt kell tartanunk. E szerint a vízgazdálkodás az embernek társadalmilag szervezett — a mai jogrendünkben az állam feladatává tett — tevékenység útján történő beavatkozása a vizek természetes körfolyamatába, azok kártételeinek elhárításával és a hasznosításukkal kapcsolatban támasztott társadalmi szükségletek optimális kielégítése céljából. E meghatározásból is kitűnőleg, a vízgazdálkodás szerfelett komplex folyamat; éspedig: A) műszaki tevékenység (beavatkozás a természeti erők és jelenségek rendjébe), B) gazdasági folyamat (társadalmi szükségletek kielégítése), végül pedig C) adminisztrációs feladat is (társadalmi — sőt állami — tevékenység szervezése és igazgatása). ad A) A vízgazdálkodás, mint műszaki (technikai) tevékenység kettős irányú: a) a vízkárelhárítási, illetőleg vízhasznosítási célzatú gyakorlati műszaki feladatok megoldása, amelyek ismét vagy vízilétesítmények tervezéséből, kivitelezéséből, illetőleg fenntartásából állanak, vagy pedig víziművek üzemeltetésében jelentkeznek; — a másik irányba b) a vízügyi tudományos munka, amely részint tudományos kutatás, részint pedig adatgyűjtő, regisztráló, rendszerező és értékelő feladatokból tevődik össze. ad B) A vízgazdálkodásnak, mint közgazdasági folyamatnak a célja ismét kettős: a) egyfelől a műszaki feladatok megoldására rendelkezésre álló pénzügyi erőforrásokkal és anyagkészletekkel való gazdálkodás, a ráfordítás és a hasznosság szembeállításával (a 42* 659
