Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)
II. Károlyi Zsigmond: A vízgazdálkodás előzményei, a vízhasznosítások és a vízimunkálatok kialakulása és fejlődése
mai Mexikó helyén), szigeteken épült, de ivóvízellátását nem a tavakból, hanem a közeli hegyek forrásaiból vízvezetékek útján biztosították. Építési anyaguk az egyiptomiakhoz hasonlóan habarcs nélkül összeillesztett csiszolt kő volt. Az inkák birodalmának léte kizárólag az öntözésen alapult: Peru ma sivatagos tengerparti sávján egykor virágzó öntözéses kultúra volt. Az Andok meredek hegyszorosaiban lefutó folyók vizeit az inkák gondosan megmunkált kövekből falazott völgyzárógátakkal fogták fel és csatornarendszerekkel osztották el egyrészt a hegyoldalban létesített terraszokon — ahová kosarakban hordták fel a termőföldet! —, másrészt a síkság öntözött területein. Mindez óriási erőfeszítésekbe került, hiszen sem az igásállatot, sem a kereket nem ismerték. A legyőzendő nehézségek itt még nagyobbak voltak, mint Egyiptomban, Mezopotámiában, melyet a folyók iszapja trágyázott, vagy Kínában, ahol termékeny löszön gazdálkodtak. Az inkáknak a sovány földet maguknak kellett trágyázniok a parti szigetekről kitermelt guanóval vagy hallal. Amilyen fejlett volt az építkezések színvonala, olyan kezdetleges volt a földművelés technikája: az ekét nem ismerték, a földet ásószerű botokkal lazították és a göröngyöket kézzel morzsolták el. Ügy tűnik, az egész birodalom néhány zseniális ,,mérnök" (illetve az általuk irányított papság) szervező munkájának köszönhette létét. E munkát vallási szertartások rangjára emelték: az öntözés megkezdésére maga a legfőbb uralkodó, az inka adta meg a jelet. 3. Görögország és a Római Birodalom vízépítése ,,Ha valaki szorgalmasan megvizsgálná a nyilvános használatra, fürdőkbe, halastavakba, házakba, mulatóhelyekre, kertekbe, a külvárosokba, majorokba folyó vizek bőségét és a helyenként épített íveket (azaz csatornahidakat = aquaeductusokat), az átfúrt hegyeket, a megöntözött völgyeket, belátná, hogy ezeknél semmi csodálatra méltóbb nincs az egész földön." (Plinius Gaius Sacundus: História naturális). Ki ne ismerné a római vízépítés nagyszerű eredményeit, elsősorban a vízellátás, vízművek Európa-szerte fellelhető és mindmáig megcsodált, romjaiban is lenyűgöző emlékeit: az akvaduktokat. De ki hallott a görögök vízépítéséről és vízhasznosításáról? Pedig nem kétséges, hogy a rómaiak a görögök közvetítésével — azok meg valószínűleg a föníciaiak révén — ismerték meg a Közel-Kelet vízépítését, s vették át, majd fejlesztették tovább technikai 5 A vízgazdálkodás fejlődése 65
