Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)
VI. A vízügyi igazgaztás - 3. Dr. Bényey Zoltán: A vízügyi jog
zőgazdaság intenzívebb termelési módszerekre áttérése következtében — világszerte hallatlanul fejlődött, úgy hogy önmagában is műszaki-tudományos, közgazdasági, s mindenekelőtt módszertani problémává vált. Ebben a problematikus állapotban, nem utolsósorban éppen ezért, vette át feladatként az új szocialista állam (sőt nagyrészt már a kapitalista állam is), és fejleszti, alakítja tovább, mint állami tevékenységet. Az állam feladatkörének ilyen megnövekedése, mennyiségi és minőségi kibővülése — amint azt a vízgazdálkodás kiváltképpen példázza — természetesen új feladatokat vetett fel és új követelményeket támasztott az e feladatokra irányuló állami tevékenység formáinak, módszereinek kialakítását illetően is. A különféle állami és társadalmi szerveknek, illetőleg az egyes állampolgároknak az állami célkitűzésekkel összefüggő társadalmi és gazdasági jelentőségű cselekvése elsősorban tervszerű összehangolást és irányítást, általában szervezést és vezetést kíván. Mégpedig — minthogy a szerves egységet alkotó állami funkciók egyikéről van szó —- olyan módon, hogy az állam gazdasági és kulturális feladatainak megvalósításában csakúgy, mint bármely egyéb állami tevékenység ellátásában, szükségképpen egyugyanazon állami akaratnak az egysége és feltétlen kötelező ereje jusson érvényre. Az állami feladatok, pontosabban ellátásuk megszervezése ezért át meg át van itatva államhatalmi elemekkel. Az állami tevékenységnek ez a tartalmiminőségi változása tehát a legcsekélyebb mértékben sem csökkentette vagy csorbította az állam eredeti, jellegzetes hatalmi funkcióinak érvényesülési igényét. Sőt, ellenkezőleg: a jelzett folyamat következtében ez utóbbiak érvényesülési köre merőben új területekre is kiterjedt, olyan területekre, amelyeket korábban a hatalmi tényezők, legalábbis közvetlenül, általában nem érintettek, és amelyeket csupán a tudomány vagy a technika uralmi szféráinak tekintettek. Az állami akarat kötelező érvényű kifejezésének és érvényesítésének eszköze a jog, ennek az érvényesülésnek a követelményeit, illetőleg feltételeit, valamint a formáit kifejezésre juttató magatartási szabály, cselekvési norma. Az állami feladatok jelzett bővülését tekintve, ez annyit jelent, hogy az állam a gazdasági és kulturális feladatait is jelentős mértékben jellegzetes hatalmi eszközével — a joggal —- látja el, pontosabban: a jogi rendezés útján szervezi az ellátásukhoz szükséges vagy azzal összefüggő állami és társadalmi tevékenységet. A jog szerepe és jelentősége ezért a szocialista államban változatlanul igen nagy, sőt — érvényesülési körénél fogva — bizonyos szempontból nagyobb, mint bármikor volt. Korábban új, a jog hatásai az állami feladatok körének megfelelően, viszonylag szorosan körülhatárolt érvényesülési területeken jelentkeztek. Ezek a területek a jóval szélesebb körű egyéni vagy társadalmi, tehát a nem állami tevékenység köréhez képest aránylag szűk horizontú jogvidékek voltak. Ma ellenben — az állami feladatok, tehát az állami 651
