Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)

VI. A vízügyi igazgaztás - 3. Dr. Bényey Zoltán: A vízügyi jog

kidolgozza az ezekre vonatkozó készletnormákat, ellenőrzi a gépek üzemképességét, a készletek mennyiségét és minőségét, intézkedik a készletben tartandó anyagok pótlása, javítása és karbantartása iránt, a különleges gépalkatrészekből tárolja az országos tartalékokat;

— nyilvántartja, illetőleg ellenőrzi a vízügyi igazgatóságok védelmi szertárait, a szertárakban tárolt felszereléseket, eszközöket és anyagokat, kidolgozza az ezekre vonatkozó készletnormákat, intézkedik a készletben tartandó anyagok pótlásáról, javításáról és karbantartásáról;

— őrzi a vízügyi igazgatóságok által készített és az OVH által jóváhagyott árvíz- és belvízvédelmi nyilvántartásokat, valamint a tervek egy-egy példányát;

— gondoskodik a jégtörőhajók állandó üzemképességéről és a hajópark fejlesztéséről;

— gondoskodik a vízügyi szolgálat gépkocsiállományának fejlesztéséről és ezzel kapcsolatosan ellátja a központi gépkocsi-előadó feladatkörébe nem tartozó igazgatási tevékenységet;

— ellátja a repülésüzem, a hírközlés, továbbá a vízijármű és gépkocsiállománnyal kapcsolatos engedélyezési, bejelentési és egyéb feladatokat;

— intézi a légi fényképezési ügyeket, illetve ilyen ügyekben eljár az illetékes szerveknél;

— intézi a vízügyi szolgálat magasépítést irányító feladatait.

3 A VÍZÜGYI JOG

1. A vízügyi jog elvi kérdései

1.1 A szocialista állam feladatai és azok megszervezése

A szocialista állam egyik alapvető sajátossága — több lényegbevágó jellemző vonása között, kizárólag a feladatai oldaláról nézve —, hogy az államra általában jellemző közhatalmi tevékenység mellett egyre növekvő mértékben gyakorol gazdasági-szervező és kulturális-nevelő funkciókat is. Ezek keretében gyakran lát el olyan feladatokat, amelyeket korábban részben vagy egyáltalán nem állami szervek, hanem a magánosok vagy azok különféle társulásai végeztek.

Egyik ilyen új feladata a szocialista államnak a vízgazdálkodás is. Ez a tevékenység a legutóbbi évtizedekben — elsősorban a rohamos iparosodás, a népesség szaporodása és a népsűrűség növekedése (városiasodás), a me650