Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)

II. Károlyi Zsigmond: A vízgazdálkodás előzményei, a vízhasznosítások és a vízimunkálatok kialakulása és fejlődése

12. kép. Az emberi szorgalom és kitartás s a tökéletes területkihasználás nagyszerű példái: teraszos rizstáblák Kínában. Ilyeneket építettek egykor az inkák is Peru nyugati partjain

A kínai történelmet végigkíséri a folyókkal való örök küzdelem: az árvizek elhárítása és a vizek hasznosítása. A legveszélyesebb mindig is a Hoangho volt: a Dunánál nagyobb vízhozamú, vad hegyi folyó, mely óriási hordalékmennyiséget ragad magával. Törmelékkúpja a világon a legnagyobb: sugara mintegy 275 km. Ezen a törmelékkúpon a folyó — a Nagy Yü óta gátak ellenére is — borzalmas árvízkatasztrófák kíséretében gyakran teljesen megváltoztatta a medrét. A pusztító árvizek azonban egyúttal az élet újjászületését is biztosították: termékeny iszappal borították a földeket.

Érthető tehát, hogy a történelem folyamán mindenkor Kína maradt a legtöbb öntözött földdel rendelkező ország, s lecsapoló-, öntöző- és hajózócsatorna-hálózata is egyedülálló volt és az ma is.

Ennek fejlesztése és karbantartása volt mindenkor a legfőbb, minden mást megelőző gazdasági tevékenység. A mérnökök irányításával folyó rendszeres munkáról már i. e. 1100-ből részletes írásos emlékek tájékoztatnak (Tschu-li). Tudjuk, hogy — legalábbis az i. e. I. évezred végétől kezdve — a munkálatokat már,,közmunkaügyi miniszter" irányította.

A hatalmas csatorna- és öntözőrendszer kialakulásával természetesen számos érdekes technikai megoldás született, mint pl. a hajók átemelésére

61