Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)

VI. A vízügyi igazgaztás - 1. Károlyi Zsigmond: A vízügyi igazgatás kialakulása

nosítósra egyaránt kiterjedt országos érdeklődést ébresztett mind a vízimunkálatokban rejlő gazdasági lehetőségek, mind az erre legalkalmasabbnak bizonyuló társulati forma iránt. így jött létre — több kisebb, helyi jelentőségű társulatalapítás után, Széchenyi kezdeményezésére — a Tiszavölgy rendezésében új korszakot nyitó, országos érdekűvé vált ,,Tiszavölgyi Társulat" (184ó), Széchenyi, mint vízszabályozó kir. biztos politikai vezetése és a Vízügyi Fő- igazgatóság műszaki felügyelete alatt. Az előterjesztett, s heves vitákat kiváltó résztervek felülvizsgálatára, majd az egész Tisza-völgy érdekeit szem előtt tartó egységes szabályozási terv kidolgozására pedig a Főigazgatóság hajózási felügyelője: Vásárhelyi Pál kapott megbízást.

A vízügyi feladatok ellátásának vázolt szervezeti fejlődésével párhuzamosan a vízügyi szemlélet fejlődése, átalakulása is figyelemmel kísérhető.

A helyi és elszigetelt kísérletek, szabályozási munkák kudarca egyre jobban megérlelte azt a felismerést, hogy a vízi munkálatok eredményessége az egyes folyók, sőt vízgyűjtők, valamennyi érdekelt fél erejének összefogásán alapuló, egységes szabályozásától függ. így került sor már Bőhm (Cseh) Ferenc Sárvízszabályozási tervének kiterjesztésére a folyó Fejér megyei szakaszáról (1767) a foiyó egész hosszára, majd a Sárvíz—Sió—Kapos egész víz612