Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)
V. Dr. Bözsöny Dénes: Vízkészletgazdálkodás
,,A vízkészletgazdálkodás a vízgazdálkodás egységes rendszerének az a része, amely a vízkészleteknek és a vízhasználók vízigényének meny- nyiségi és minőségi, valamint időbeli és térbeli összehangolásához szükséges tevékenységet fogja össze.” A korábbi fejezetek részletesen foglalkoztak a víz szerepével és jelentőségével, valamint a vízgazdálkodás kialakulásával és fejlődésével. A továbbiakban érdemes röviden összefoglalni a vízgazdálkodás jelentőségét és megvilágítani a vízkészletgazdálkodás, valamint a vízgazdálkodás kapcsolatát. Első hallásra úgy tűnik, hogy a vízgazdálkodás és a vízkészletgazdálkodás szó azonos fogalmat takar. Ezt világítjuk meg a következőkben. Az egész világon mindjobban terjed az a felismerés, hogy a fejlődés döntő tényezője a víz. Az életkörülmények alakulása azt mutatja, hogy a korlátozottan rendelkezésre álló természetes vízkészlettel szemben az igények idővel nőnek és gyakran egyes helyekre koncentrálódnak. Ez a körülmény — különösen ha a víz szennyezésének folyamatát is figyelembe vesszük — parancsolólag előírja a vízzel történő tervszerű gazdálkodást. A történelem kezdeti szakaszán csak tapasztalati alapon terveztek és építettek vízi létesítményeket. A tapasztalati adatok és megfigyelések általánosításából később elméletek születtek, melyek lehetővé tették és teszik a hatékonyabb emberi tevékenységet. Hosszú évezredeken keresztül csak egy-egy szőkébb cél megvalósítására hoztak létre vízi létesítményeket. A XIX. századtól fokozatosan kialakulóban van a tervszerű, átfogó, komplex vízgazdálkodás. Anélkül, hogy ebben a fejezetben részletesen vizsgálnánk a vízgazdálkodás fogalmát és a hozzátartozó tevékenységet, megállapítható, hogy új szemlélet van kialakulóban, mely tudományos megalapozást, a vízkészletek leghatékonyabb hasznosítása érdekében előrelátó tervezést és mindehhez megfelelően felkészült szakembereket igényel. A vízgazdálkodás kifejezés új értelmet kap és kialakul ez a széles körű, összefüggéseket kereső, messzire néző, tudományosan megalapozott vízügyi tevékenység. így háttérbe szorul az egyes konkrét vízépítési feladatok elszigetelt vizsgálata. Ebből az általánosan megfogalmazott gondolatsorból korábban kimaradt annak a vizsgálata, hogy van-e a kívánt időben a kiválasztott térségben megfelelő mennyiségű és minőségű víz. Ügy tűnt, hogy bőven áll rendelkezésre. Egyre inkább rá kell jönni arra, hogy szűkében vagyunk a víznek és így a szemléletet is meg kellett változtatni. Ennek megfelelően módszereket kellett kidolgozni, hogy kellő időben tudomást szerezzünk arról, mikor fogy el egye? helyeken a hasznosítható készlet. 558
