Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)

V. Dr. Bözsöny Dénes: Vízkészletgazdálkodás

A vízgazdálkodás, illetve a vízkészletgazdálkodás jelentősége országrészenként is változhat és függhet attól, hogy vízben szegény, vagy vízben gazdag-e a terület.

Ahol a vízhiány még nem mutatkozik, ott csupán a vízügyi létesítmények megfelelő ütemű kiképzéséről kell gondoskodni, hogy a vízgazdálkodási beruházások lemaradása ne fékezze a népgazdaság általános fejlődését és a más ágazatokba fektetett összegek tényleges hasznosulását.

Vízben szegény területen viszont a vízhiány esetleg korlátozza az elképzelt fejlesztéseket, vagy nem oldható meg gazdaságosan a vízpótlás. Ennek kiderítését szolgálják a vízkészletgazdálkodási vizsgálatok, amelyek alapján esetleg módosítani szükséges a tervbe vett létesítmények elhelyezését, a fejlesztés ütemét és a kiépítési mértékét.

Az eddigiekből úgy tűnik, mintha nem volna különbség a vízgazdálkodás és vízkészletgazdálkodás között. A vízgazdálkodás célja a természetes vízjárásnak az összehangolása a társadalom szükségleteivel. A szükséglet ebben az esetben a víz hasznosításának és a vizek káros hatása elleni megóvás igényét jelenti. A vízkészletgazdálkodás célja, hogy az igénylők számára tervszerűen és gazdaságosan, biztosítani lehessen a működésük alapját képező vizet, illetve elősegíteni a rendelkezésre álló vízkészletnek a népesség javára való optimális hasznosítását.

Az eddigiekből kitűnik, hogy a vízkészletgazdálkodást a vízgazdálkodástól elválasztani nem lehet. így került a fogalommeghatározásba az első mondatrész: a vízkészletgazdálkodás a vízgazdálkodás egységes rendszerének az a része . .. stb.

A fogalmi meghatározás további része arra utal, hogy összhangot kell teremteni a vízkészletek és vízigények között. Első olvasásra úgy tűnik, hogy felesleges okoskodásról van szó. Nem kell más, mint ismerni a készletet és az igényt, a kettőt össze kell vetni egymással. Abban az esetben, ha a készlet több mint az igény, akkor még további igény kielégítésére van lehetőség. Fordított esetben hiány keletkezik, melyet vagy tudomásul kell venni, vagy gondoskodni kell a készlet növeléséről.

Az első gondok a készlet megállapításával kezdődnek. Mit tekintsen felszíni vízkészletnek a vízkészletgazdálkodó, mikor a nap minden órájában különböző vízmennyiségek érkeznek és távoznak a vízgyűjtő területről. A természetben jelentős változás figyelhető meg még az egyes évek között is. Az egyik csapadékban szegény, míg a másik bő csapadéké. Sok megfigyelés, adatgyűjtés és feldolgozás szükséges ahhoz, hogy megteremtsük a vízkészletgazdálkodás alapjait. Hasonló a helyzet a vízigények alakulásával is, mert sokféle körülmény hatására éven és napon belül kisebb-nagyobb ingado559