Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)

IV. A vízgazdálkodás szakágazati története - 11. Dr. Dávid László: Öntözés

145. kép. A Tiszán számos úszó szivattyús vízkivétel üzemel öntözéses gazdálkodás fejlődése egyet jelentett a rizstermelés, éspedig a monokulturális rizstermelés növekedésével. Szemléletesen mutatja ezt a 95. ábra. A rizstermesztés mellett azonban megindult az egyéb kultúrák (zöldség, kert, rét, legelő), elsősorban a szántóföldi növények öntözése is, amely már a további fejlődés csíráját hordozta magában. Az öntözések termelőszektorok szerinti megoszlását vizsgálva megálla­píthatjuk, hogy az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek öntözései jelentős mértékben növekedtek. Az öntözési módokat tekintve ezt az időszakot a felületi öntözés terje­dése jellemezte (95. ábra). A rizstermesztés következtében kiterjedten alkal­mazták az árasztást. A telepeket gravitációsan és nagyszámú átemelő szi­vattyú segítségével látták el vízzel. A gyorsan épülő öntözőrendszerekben az öntözővíz szállítására jelentős mértékben bekapcsolták a belvízcsatornákat is és így növekedett a kettős működésű csatornák szerepe. 477

Next

/
Thumbnails
Contents