Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)

IV. A vízgazdálkodás szakágazati története - 10. Ambrus Lajos–Najmányi László–Vaits Ferenc: Vízrendezés

Az iszapolódás másik velejárója a parti környezet talajvízállásának befolyásolása. A feltöltődött medrekben magasabb a vízállás és a magasabb vizek a völgyfenék talajvízszintjét emelik. Mivel a völgyek általában szőkék, kevés a művelésre alkalmas föld, tehát a cél a völgyfenéki gazdálkodás zavartalanságának megteremtése. Megint a vízfolyásmedrek kellő állapotban tartása kerül előtérbe, nem beszélve arról, hogy a környező vizenyős területek nyílt csatornával, vagy más módon való lecsapolása e nélkül tulajdonképpen nem oldható meg.

Az iszapolódásnak a vízvezetőhálózat teljesítőképességére gyakorolt hatásán kívül a felszín talajelsodrása önmagában is káros. A meggátlását szolgáló beavatkozások már a talajvédelem körébe tartoznak. A műszaki talajvédelmet szolgáló műveletek azonban — mint pl. a vízmosáskötés — a vízrendezés feladata. Ilyen beavatkozásokra rendszerint a vízfolyások legfelső szakaszán, a meredek völgyoldalakon van szükség.

A hegy- és dombvidéki vízrendezés felsorolt főbb tennivalóin kívül sok, többé-kevésbé a leírt feladatok részeként felfogható, vagy azokat kiegészítő más feladat elvégzésére is szükség lehet, mint pl. árvízcsúcscsökkentő tárolók létesítésére, talajcsövezésére.

Lényegében véve a hegy- és dombvidéki vízrendezés fő feladata:

— a vízfolyások rendezése,

— a velük kapcsolatos lecsapolás és

— a vízmosáskötés.

A hegy- és dombvidéki vízrendezés mai elvei, módszerei, eszközei hosszú fejlődés eredményei, amelyekben bizony visszaesések — háborúk hatása, gazdasági krízisek — is akadnak. Gondoljunk csak arra, hogy a vízrendezések nyomaival hazánkban már a XVII. században találkozunk. Épp ezért kövessük nyomon a történelmi fejlődés fázisait.

1.2 A vízfolyások rendezése a felszabadulást megelőző időben

A vízfolyások rendezése hazánkban sokkal későbben indult meg, mint Európa más részein. A hosszú török hódoltság ugyanis ezen a téren is visz- szavetett minden kezdeményezést.

A nehéz körülmények között nemcsak a vizek rendezése vált lehetetlenné, hanem a korábbi századokban létesült vízi munkák legnagyobb része is elpusztult. A háborúk közötti békés időszakok sokkal rövidebbek voltak, semhogy a rendszeres mezőgazdasági kultúra megteremtése érdekében szükséges beavatkozások — és köztük a vízrendezés — megkezdődhettek volna.

410