Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)

I. Dr. Nagy László: A víz szerepe és jelentősége

A fogalmakat leszűkítve, megállapíthatjuk tehát, hogy a párolgás, amelyet a Nap biztosít, a földi élet egyik legfontosabb alapja. Mivel azonban a Nap energiája csökken, késői utódainknak azzal a feladattal is meg kell majd birkózniuk, hogy a természeti körfolyamatban egyre kisebb mennyiségben résztvevő vizet pótolják, illetve életüket e csökkenésnek megfelelően módosítsák.

A Föld vízkészletének csak elenyésző hányada vesz részt a természeti körforgásban. Ezt a hányadot dinamikus, vagy más szóval megújuló vízkészletnek nevezzük. A másik hányad, amely nem részese a körfolyamatnak az állandó, vagy sztatikus vízkészlet.

Ha a sztatikus vízkészletet vizsgáljuk, megtévesztően nagy számokkal találkozunk (lásd 3. táblázat, de felhívjuk a figyelmet, hogy a táblázaton belül a mértékegységek változnak). A Föld állandó vízkészlete ugyanis több mint

1,3 milliárd km3, Európáé meghaladja a 600 ezret, míg hazánk vízkészlete — a felszín alatti vizekkel együtt — 5054 km3-re tehető.

3. táblázat

Sztatikus vízkészlet

A víztartó megnevezése

Föld

Európa

Magyarország

ezer köbkilométer

köbkilométer

Óceánok

1 320 000

_

Sósvizű tavak

104

3

—

Sósvíz összesen:

1 320 104

3

—

Sarki jégtakarók, gleccserek

300 000

—

—

Folyók

1

0,80

2

Édesvizű tavak

125

1

3

Felszíni víz összesen:

1 350 230

1,80

5

Talajvíz

67

5

47

Felszín alatti rétegvíz és mélységi víz

8 400

600

5 000

Felszín alatti víz összesen:

8 467

605

5 047

Légkör

13

0,27

2,4

Édesvíz összesen:

38 605

606,35

5 054,4

Teljes vízkészlet

1 358 710

609,35

5 054,4

(összehasonlításul érdemes megemlíteni, hogy a Balaton víztérfogata 2 km3.) Ha ezeket a számokat egy kicsit tüzetesebben megvizsgáljuk, azt kell tapasztalnunk, hogy a Föld vízkészletének csupán 2,8%-a édes víz, s ennek is 80%-át a gleccserek és jégmezők teszik ki. Vagyis a rendelkezésre álló hasznos víz az 1,36 milliárd km3-nek mindössze 0,5%‘Q27