Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)
I. Dr. Nagy László: A víz szerepe és jelentősége
tási egyensúlyt jelképező képlet szerint az alábbi formában fejezhető ki: Cs = L+ P ± K. ahol Cs . . . a vizsgált terület évi átlagos csapadéka, L .... a csapadékból lefolyt vízmennyiség, P .... a terület évi párolgása, K .... a készletváltozás nagysága. A csapadék mennyisége — ha K = O, vagyis nincs készletváltozás — hosszú időszak átlagában a lefolyás es a párolgás összegével azonos. Ezt szemlélteti a 3. ábra, amelyen a főbb világrészek évi átlagos vízháztartását tüntettük fel. A szárazföldek átlagos csapadéka évente 724 mm. Ebből 33,5% lefolyik, 66,5% pedig elpárolog, amint részleteiben az 1. táblázatból is láthatjuk. 1. táblázat Világrészek Terület ezer km2 Csapadék Lefolyás évi átlagban, j Párolgás mm Európa 9 671 600 240 360 Ázsia 42 275 610 220 390 Észak-Amerika 20 443 670 270 400 Dél-Amerika 17 976 1 350 490 860 Afrika 29 813 670 160 510 Ausztrália 7 965 470 60 410 Együttesen: 128143 724 243 481 Magyarország 93 620 70 550 Lényegesen különböző azonban a helyzet a nagyobb tengerek vízháztartásában. Az. összesen 361 millió km2-nyi tengeríelületre átlagosan évi 1 03G mm csapadék hullik. Ebből — nem tévedés — 1 130 mm párolog el. Vagyis több, mint a lehullott csapadék. A különbözetet a szárazföldekről lefolyó víz, illetve a tengeráramlások révén egyik tengerből a másikba átjutott víz biztosítja. Ezt mutatja a 2. táblázat, amelyben az óceánok és tengerek vízháztartási adatait ismertetjük. , táb.áial Megnevezés Kiterjedés millió km2 Csapadék Párolgás Hozzáfolyás a szárazföldekről A tengeráramlások révén átjutott víz évi átlagban, mm Csendes-óceán 165 1210 1140 60 —130 Atlanti-óceán 82 780 1040 200 60 Indiai-óceán 73 1010 1380 70 300 Északi-Jeges-tenger 14 240 240 230 —350 Együttesen: 361 1030 1130 100 0 25
