Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)

IV. A vízgazdálkodás szakágazati története - 2. Törőcsik Gyula: Árvízvédelem

— A nyárigát által védett területeken nemcsak víztűrő növényeket termelnek, öntözőtelepeket létesítettek és ezért árvizek alkalmával jelentős károk keletkeznek.

Át kell tehát az itt folyó mezőgazdasági művelést alakítani, mert a nyárigátak koronaszintjét egy bizonyos határon túl magasítani nem szabad.

A fejlesztés során tehát elsősorban a meglevő és műszaki-gazdaságossági szempontból szükséges nyárigátakat és körgátakat kell olyan mértékben fejleszteni, hogy rendeltetésüknek megfeleljenek.

Csak másodsorban célszerű, ugyancsak a műszaki és gazdaságossági szempontokat figyelembe véve, új körgátakat és nyárigátakat létesíteni.

Új körgátak építését elsősorban ott kell szorgalmazni, ahol jelenleg védművek nincsenek, vagy összefüggő védművek kiépítése gazdaságtalan volna, másodsorban pedig ott, ahol a védművek jelenleg nem nyújtják a szükséges biztonságot, vagy a védett terület értékét figyelembe véve, csak kisebb védképességet nyújtó töltések kiépítése indokolt. Nyárigátak erősítésére 1985-ig kereken 2 millió m3 földmunkát irányoztak elő.

6.3 Lokalizáló töltések és vésztárolók fejlesztése

Elsősorban a meglevő lokalizáló vonalak fejlesztése szükséges.

A fővédelmi vonalak egy részénél és azok egyes szakaszain — a védett terület népgazdasági értékét figyelembe véve — nem indokolt a védművek- nek a 100 éves gyakoriságú árvizek elleni kiépítése, ezért a folyók által szállított árvízi hozamok, vízmagasságok adott esetben történő csökkentése érdekében feltétlen indokolt árvízi vésztárolók kijelölése és az ezzel kapcsolatos létesítmények kiépítése.

Árvízi tárolók létesítése a Rába, Lajta, Sió, Nádor, Zagyva, Takta, Her- nád, Sajó, Torna, Fekete-Körös, Fehér-Körös mentén célszerű. A vésztárolók kiépítése a következő gazdasági előnyökkel jár:

— A vésztároló alatti védműveket csak alacsonyabb árvizek kivédésére kell fejleszteni.

— A kijelölt vésztároló területén okozott kár — mivel ott rét- és legelő- gazdálkodás folyik, vagy terméketlen területek — összehasonlíthatatlanul kisebb, mintha értékesebb területet, belsőségeket öntene el az árvíz.

— A vésztároló területére kiömlő víz által szállított finom hordalék, mint szerves trágya, növelné a rét-, legelőterület termőképességét, illetőleg a terméketlen, ingoványos területet termővé tenné.

Űj lokalizáló töltések és vésztárolók építését 1985-ig 2,5 millió m3 föld beépítésével tervezik.

13 A vízgazdálkodás fejlődése

793