Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)

IV. A vízgazdálkodás szakágazati története - 2. Törőcsik Gyula: Árvízvédelem

41. kép. A gát előtti véderdő csillapítja a hullámverést

6.4 Hullámtéri véderdők fejlesztése

A hullámtéri véderdő megfelelő koronamagassággal mesterségesen kialakított, összefüggő, dús koronatömegével árvíz esetén az árvízvédelmi töltések előtt a szél erejét lefékezi, a hullámverést csillapítja, s erős törzseivel a jeges árvíz rombolását csökkenti, illetőleg megakadályozza. Egyidejűleg bőségesen fedezi a védvonalak, a folyószabályozási művek és partbiztosítások ez idő szerint is még más anyaggal gazdaságosan nem pótolható, igen jelentős mennyiségű rőzse és karó szükségletét.

A hullámtéri véderdőt olyan széles sávban kell telepíteni, hogy hullámtörő hatása akkor is kielégítő legyen, ha egy része koronakialakítás, rőzse- termelés, vagy felújítás alatt áll. A hullámtéri véderdő szélességének — az uralkodó széliránytól, a legnagyobb szélsebességtől és még sok egyéb tényezőtől függően — a Dunán mintegy 60, a Tiszán 80 és a többi folyókon mintegy 30 m-nek keli lennie.

794