Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)

III. Dr. Lászlóffy Woldemár: Magyarország vízviszonyai

Legnagyobb, több-kevésbé összefüggő vizenyős területeink a Keszthelytől délnyugatra fekvő lápvidék — a Barna-tó és környéke — 5220 ha, a Hanság (5870 ha) és a Bács-Kiskun megyei Duna-balparti síkság egykori maradványai Akasztó község közelében (1270 ha), továbbá a lecsapolt Kolon-tó helyén (829 ha).

5. Felszín alatti vizek

A felszín alatt négyféle módon helyezkedik el a víz: 1. talajnedvesség,

2. talajvíz, 3. karsztvíz és 4. rétegvíz (mélységi víz) alakjában. Vegyük sorra a négyféle vízelhelyezkedést.

5.1 Talajnedvesség

A talajnedvesség a beszivárgó csapadékvíznek az a része, amely közvetlenül a terepszint alatt, a nehézségi erő ellenében, a talajszemcsékhez

tapadva vagy a hajcsövesség révén marad fenn. Noha többnyire nem látható, végtelenül fontos szerepet tölt be: belőle táplálkoznak sekély gyökérzetű növényeink. A tenyész- időben a beszivárgó csapadékvizén kívül a talajvízből, hajcsövesség révén pótlódik.

A talajnedvesség övezetére jellemző, hogy a talaj hézagait részben víz, részben levegő tölti ki. Ott, ahol a talajvíz szintje mélyen van, tartós csapadékhiány esetén kiszárad, ösz- szerepedezik a talaj, és a növényzet kisül. Az Alföldön ezért van szükség, a termelés biztonsága érdekében az öntözésre.

5.2 A talajvíz

A beszivárgó víznek az a része, amelyet a tapadás és a hajcsövesség nem bír visszatartani, a ne32. ábra. A talajvízszint ingadozásának mértéke különböző mélységben

/. ///.

VU IX- XI. /■ III- V VII- IX XI.

10*

147