Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)
III. Dr. Lászlóffy Woldemár: Magyarország vízviszonyai
Mi! 24. ábra. A Duna középvizhozamának alakulása az eredettől a Tisza beömléséig 2.1 A közepes vízhozamok A 24. ábra a Duna középvizhozamának alakulását szemlélteti az eredettől a Tisza beömléséig terjedő szakaszon. Első pillanatra szembetűnik, hogy hogyan dagasztják az Ulmnál még szerény folyócskát hatalmas folyammá az Alpok felől érkező mellékfolyók, és ezek közül elsősorban az Inn, amely még befogadójánál is bővebb vizű. Évi középvízhozama 760 m3/s. Nem sokkal több vizet szállít nála, bár vízgyűjtő- területe hatszorta nagyobb, a Tisza (955 m3/s), és harmadik helyen áll a Dráva 622 m3/s-mal. Az adatok összehasonlítása végett számítsuk ki, hogy mennyi folyik le a folyók vízgyűjtőjének egy-egy négyzetkilométeréről: A magashegységből (tehát bő csapadékú és hűvös éghajlatú, felsőbb régióban kopár vízgyűjtőről) nagy eséssel lerohanó Inn fajlagosan csaknem ötször annyi vizet hoz, mint a Tisza, és csaknem kétannyit, mint a Dráva. 13. táblázat Vízfolyás Évi középvízhozam m3/s Vízgyűjtő terület km2 Fajlagos vízhozam T/s . km2 Tisza 955 157 220 6,1 Dráva 622 40 150 15,4 Inn 760 26 131 29,2 119
