Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)
III. Dr. Lászlóffy Woldemár: Magyarország vízviszonyai
16. kép. Az ország sokszáz pontján mérik a csapadék, a párolgás és a hőmérséklet értékeit A csapadék évi járására a kora nyári maximum és a téli minimum a jellemző. De amíg a Felső-Duna vízgyűjtőjében a július a legcsapadékosabb hónap, a Közép-Duna medencéjében, és különösen az Alföldön, júniusra tolódik át a súlypont. Az évi minimumban is megmutatkozik ez az egyhónapos eltolódás, mert míg nálunk zömmel januárra esik, bajor és osztrák területen február a csapadékban legszegényebb hónap. Az április—szeptemberi nyári félév és az október—márciusi téli félév csapadékának aránya a hegyvidéken 62:38, az Alföldön 58:42. A különbség még fokozza, hogy a hegyvidéken a téli félév csapadékának zöme hó alakjában tározódik a felszínen és részben a nyári félévben folyik le. A csapadékjárás szeszélyessége a havi összegek tág határok közötti ingadozásában nyilvánul meg, amit az 1901—50. évi megfigyelésekből származó alábbi adatok világítanak meg: 705