Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)

III. Dr. Lászlóffy Woldemár: Magyarország vízviszonyai

A havi csapadékösszeg szélső értékei, mm 10. táblázat

i.

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

Vili.

IX.

X.

XI.

XII.

Budapest

max.

min.

100

6

131

1

135

1

97

3

152

15

211

17

179

5

128

4

124

0

131

8

161

6

116

9

Debrecen

mox.

min.

105

3

87

4

100

3

122

6

127

7

163

20

152

5

153

7

128

3

134

5

142

0

130

2

Szeged

max.

min.

111

3

126

1

104

2

135

6

197

11

129

19

112

6

131

4

127

3

138

3

142

3

105

11

Ha figyelembe vesszük, hogy nyáron havi 15—20 mm csapadék elenyészően kevés, valóban joggal állítható, hogy a magyar klíma aszályba hajló.

A fenti táblázat minimumai különböző évekre vonatkoznak, nem adnak tehát hű képet az egyfolytában jelentkező száraz időszakok valódi hosszáról. Természetesen, nemcsak a minden csapadék nélküli időszakok, hanem az 1 mm-nél nem nagyobb csapadékkal megszakított bővített időszakok is figyelmet érdemelnek. Ezekről nyújt tájékoztatást az 1901—30. évre vonatkozó adatokkal a 17. ábra.-2,6-3

<2.

c>

1-w-20

17. ábra. A 12 és 20 napot meghaladó csapadék nélküli időszakok átlagos előfordulása az Alföldön az év egyes hónapjaiban (folytonos vonalak) és a 12, 20 ill. 30 napot meghaladó, 1 mm-nél több csapadékkal meg nem szakított száraz időszakok hasonló adatai a Tiszántúlra vonatkozóan (szaggatott vonalak)

106