Muszkalay László: Vízépítési műtárgyak vizsgálata (VITUKI, Budapest, 1968)
I. A vízépítési műtárgyak helyszíni vizsgálatának jelentősége
I—1. HIDRAULIKAI VIZSGÁLATOK A vízépítési műtárgyak esetenkénti helyszíni vizsgálatának egyik legfontosabb részét a tervező, kutató és üzemben tartó szempontjából fontos hidraulikai mérések képezik. A hidraulikai és stabilitási vizsgálatok elválasztása egyes szerkezeteknél, például az utófenék és az utóágyazat vizsgálatánál, vagy a felhajtóerő vizsgálatnál nem logikus, hiszen a hidraulikai mérések célja a stabilitási viszonyok ellenőrzése. A hidraulikai mérések alapja az ún. hitelesítés, vagyis a műtárgy víz- szállítása és a vízszállítást befolyásoló tényezők (vízszintkülönbség, zsilipnyitás stb.) közötti összefüggés meghatározása [204], A hitelesítés feladata az üzemhez fontos alapadatok megállapításán kívül a tervezési és modell- kísérleti adatok ellenőrzése, továbbá vízerőműveknél és szivattyútelepeknél a gépegységek hatásfokának megállapítása. A beépített mérőberendezések ellenőrzését is hitelesítő mérésekkel végezzük. A hitelesítés műszere nagyobb vízépítési műtárgyaknál majdnem kizárólag a sebességmérő szárny. Egyes esetekben a szokásos egy-egy műszerrel, pontonként végzett mérés nem ad megfelelő eredményt, hanem sebességmérő szárny láncot kell kialakítani. Az utóbbihoz természetesen nem használható az ismert csengő vagy fényjelet adó észlelő berendezés, hanem számláló szerkezetet vagy ún. kronográf íróberendezést kell kapcsolni, amelynek segítségével egyszerre lehet 6—24 (vagy esetleg több) műszerrel mérni. (Ilyen sebességmérő szárny lánc alkalmazását javasoltuk a tiszalöki és a Kvassay-zsilipi erőmű hitelesítő mérésének elvégzéséhez.) A berendezést ki- és beemelhető keretszerkezetre kell ráépíteni. A sebességmérő szárnyak helyének kiosztásánál arra is ügyelni kell, hogy a műszerek lehetőleg minél kisebb szelvény területet foglaljanak el, de ugyanakkor elegendő mérési adatot szolgáltassanak. A hitelesítő mérések révén lehet a műtárgyakhoz kezelési utasítást tartalmazó görbeseregeket szerkeszteni, amelyek a vízszállítás és az elzáró szerkezetek mozgatása közötti összefüggést adják meg. A hitelesített műtárgyakat be kell vonni a folyamatos vízhozamnyilvántartásba, illetve a vízhozamadatokat vízállásészlelés és regisztrálás formájában nyilván kell tartani. Ezt a célt rajzoló vízmércékkel, esetleg távjelző vízmércékkel lehet elérni. A hidraulikai mérések másik nagy csoportját az áramlásmérések alkotják. Segítségükkel nemcsak a víz áramlásának sebességét, hanem irányát is meg lehet határozni és a műtárgyak környezetében kialakuló áramvonalakat pontosan lehet követni. Az áramlási irány megmérésének több szempontból van jelentősége: a) meg lehet állapítani, hogy a valóságban mennyire követik az áramlások a modellen kialakultakat, b) a műtárgyra nézve meg lehet állapítani, hogy nincsenek-e kedvezőtlen áramlások, amelyeket az üzemelés megváltoztatásával, vagy új szerkezetek beépítésével lehet változtatni, c) az esetleges kimosások oka felderíthető. A hidraulikai mérésekhez sorolható a hajózsilip töltőberendezések ellenőrzése, a töltési jelleggörbe (a töltési idő és a vízszin emelkedés összefüggése) felvétele. A műtárgy fenéksíkjára ható felhajtóerő és a műtárgy alatt és oldalán végbemenő szivárgás megfigyelésére szolgálnak a műtárgyba és környezetébe épített talajvízszint észlelő kutak. A hidraulikai jellegű megfigyelések közé sorolható még számos tényező megfigyelése (a csillapítás hatásfoka, a sebességeloszlás egyenletessége, szivor13