Mike Károly: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története (Aqua, Budapest, 1991)
21. A Maros kialakulása és változása
9.SZ. SZÍLVÉNY 254/a ábra Földtani szelvény Kistelek és Lökösháza között (szelvényirány a 249.ábrán) dott Maroslelléig. A hátságon hiányoznak a középső würm rétegek. A 254/c ábra (a Szeged-Kövegy közöt- ti szelvény) jól mutatja a letaro- lódást. A hátság dél felé terelte a Marost, előbb a Mogyorós patak mentén a Béqa felé haladt, majd az Aranka menten iveit a Tisza felé (249. ábra). A folyó a würm közepére fel- töltötte ezt a területet és Szépfalutól a mai Szárazér keleti része mentén átváltozott Földeák irányába, ahol a Körösökkel egyesült. A würm végétől a Maros az ó- holocénig újra a mai Aranka mentén haladt. A gyakori átváltások a hordalékkúp fejlődésével és a szintváltozásokkal hozhatók kapcsolatba. 21,5. A holocén-kori Maros A Maros erdélyi szakaszát ó- holocén terasz is végigkiséri. Magassága a mai hullámtér felett 5-10 m körül van. Legnagyobb része kavicsterasz, a Zámi-szoros emelkedő vidékén néhány kisebb sziklaterasz is van. A meder erősen bevágódó jellegét szálbanálló sziklazátonyok is jelzik. A rissz második felében Kétegyháza- -Battonya környéke viszonylag megemelkedett, sőt a rissz-würm interglaciálisban a lepusztulás is megindult. Ezt a 254. ábra - -sorozat 10.sz. földtani szelvénye jól szem- lélteti. A Maros délre fordulása elsősorban ezzel az eseménnyel magyarázható. Valószinüleg a rissz-würm interglaciálisban keletkezett Dombiratos és Kevermes között az az ollós törés, amelynek magyar- országi szakaszát a 254. ábra-sor 9. földtani szelvénye harántolja. A törés a würm rétegeket már nem érintette, tehát annál régebbi kell, hogy legyen. Ugyanekkor jött létre a 10. szelvényen látható 10-15 m körüli vetődés az Algyő-Sándorfalva között. A törések mentén létrejött elmozdulások a Marost később e vonal közelébe vonzotta. , i> A würm glaciális kavicsanyaga a Marosvölgy csaknem egész hosszában végigkísérhető. A würm jegesedések alatt felhalmozódott hordalékból a glaciális után bevágódó folyók alakították ki e teraszokat, melyek nyomai Szászrégen környékétől Lippáig jól követhetők. Magasságuk a mai ártér felett 20-30 m. Jóval szélesebbek, mint a rissz teraszok. Árvizektől mentes és nem túl magas szintjük miatt igen sok település van rajtuk, ezért az irodalomban "városi terasz" néven is szerepel. Sok helyen utak, vasutak haladnak ezen a viszonylag összefüggő és sik területen. Az alföldi szakaszon a Marosnak nincsenek teraszai. Egykori útja a hordalék- sávok alapján követhető. A würm elején a mai Maros jobbpartján enyhe hátság húzóA holocénkori Maros-meder az Erdélyimedencében olyan jól beágyazódott, hogy vízszintes mederváltozásai a korábbiakhoz képest jelentéktelenné váltak, a vízrendszer és a domborzat képe csaknem azonos volt a maival (251. ábra). Lényegesebb változások zajlottak le azonban az alföldi szakaszon. A Körösvidék erőteljes óholocén eleji süllyedése megváltoztatta a Tisza főirányát is.A légidősebb holocén Maros-meder Kürtös, illetve Kevermes táján érte el a Tiszát. A Tisza azonban erőteljes vándorlással északnyugat felé húzódott. A holocén Marós a legyezőszerü hordalékkúpján követte a vándorlást. Előbb Sikló-Békés-Kondoros felé, később pedig Ópálos-Kürtös-Nagy- kamarás-Orosháza felé kanyarodott. Még későbbi mederállapot a Kisiratos-Dombegyház- -Mezőhegyes-Makó vonala és a legkésőbbi a mai Szárazér nyomvonala (249. ábra).Ezután már a mai Maros vonala alakult ki. Magyar-, csanád és Nagylak környéke a hegység Ny-i előterével együtt emelkedett és megindult a lepusztulás is. A Marosnak a holocén egész tartama alatt az Aranka felé is volt lefolyása. A szabályozás előtt az Arankát a Maros egyik ágának tekintették (Fekete Zs. 1883, Oszt- vay T. 1882).- A Maros beágyazatlan holocénkori medre az árvizek idején rengeteg kár és pusztulás forrása volt. Szabályozása a társadalmi fejlődés megfelelő fokán elkerülhetetlenné vált. 684
