Mike Károly: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története (Aqua, Budapest, 1991)
21. A Maros kialakulása és változása
beágyazatlanul folyt és erőteljesen töltődött. Az Alföldi-Maros kialakulása kapcsolatban volt az Alföld egyenetlen süllyedésével is. A Temesi-Marostól ugyanis egy kisebb hátság választotta el, amely viszonylag lemaradt a süllyedésben. Az Alföldi- -Maros durva hordalékát az Orosháza 4., 18. és 19.sz. fúrások tárták fel. 21. 4. A pleisztocén Ős-Maros A pliocén és pleisztocén közötti időszak kiimája általában csapadékos volt»ennek megfelelően a folyók vízhozama nagy volt. Az Atlanti óceán felől érkező légtömegekből a csapadék a nyugati hegyoldalon hullt le. A keleti hegyoldalak szárazabbak voltak. Az Alföld és az Erdélyi medence között ezért a folyók kelet felé hátrarágódtak. Az Alföldi-Maros hátráló eróziója során elérte a Temesi-Marost és annak vizét lecsapolta. A 250. ábra a pleisztocén elejére kialakult állapotot szemlélteti. Az eopleisztocén időszakában (kb. 2,5 millió-tói kb. 650 ezer évvel ezelőttig L.s 37. táblázat) az Ős-Maros vízhozamának megnövekedését az Alföldre lezúduló hordaléktömeg növekedése is jelzi. A korai Alföldi -Marost az irodalom Erdélyi-Marosnak nevezte el (Sümeghy J. 1944). A folyó kavicsos hordalékát Békéscsaba felé kanyarodva Mindszentig is eljuttatta. Kavicsanyagát többen dunai eredetűnek feltételezték (pl. Rónai A, 1972) , áip az jóval durvább, mint az akkori Ős-Duna Szeged környékén feltárt hordaléka (Mike K. 1970), igy jogosan származtatjuk a Marostól. Az Erdélyi-Maros kialakulása időben egybeesik a Radna-Lippa közötti szurdok- völgy keletkezésével. A kapturát elsődlegesen tektonikus hatások alakították ki. A terület általános emelkedése és a nedves időjárás csak másodlagos tényező volt az áttörés keletkezésében. A günz glaciálisban (37. táblázat) a Maros felső szakaszán erőteljes bevágódás- ban volt. A meder vonalát és bevágódó jellegét a Hargita időszakos vulkáni kitörésének termékei sem befolyásolták lényegesen. A medence belsejében, a pannóniai tó tökéletes síkságán megindult erózió során a folyó több km széles völgysikot alakított ki. A bevágódás mellett az oldalirányú erózió is jelentős volt, s ez a folyó középszakasz-jellegére utal.A széles völgy- sik kialakulását elősegítették a pannon agyagrétegek suvadásai és a fagy okozta lejtőpusztulások is. A medence belsejében a günz teraszok alig maradtak meg. Azzal magyarázható,hogy 37. táblázat A negyedidőszak kísérleti beosztása az alföldi„kulcsfúrások" alapján Dr. Rónai A. (1985) szerint Abaz. idő (millió óv) Rétegtani beosztás Süllyedés mértéke (m) Közelitő egyeztetés Paleomágnesség mély medencékben köztes területen alpi eljegesedés hegyvidéki teraszok fordított normális 0,1 1 I/a, b 0,2 | a 30-80 10-20 Würm Il/a, b o d M VV-R 0,3 a. Riss III Brunhes 0,4 s, 'S 1 R-M IV 0,5 ■o 90-180 30-60 0,6 Mindéi 0,7 0,8 20-40 10-20 M-O V 10-20 20-30 VI Jaramillo 1,1 ■1 1,2 1,3 100-180 80-160 Günz VII 1.4 e 'S ! 1,6 o 1,6 .a 3 1,7 3 ! u , 40-80 Pre-Günz VIII a Olduvai 1,8 Dunai 1,9 ; 8 3 IX 2,0 ! s Gauss 2,1 109 — 200 2,2 I } 8 2,3 1 2,4 1 i
