Mike Károly: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története (Aqua, Budapest, 1991)
21. A Maros kialakulása és változása
Puskás T. (szerk) 1967: Magyarország felszíni vizeiVITUKI, Budapest. Renner J., 1959: A magyar országos gravitációs alaphálózat végleges feldolgozása.- Geofizikai Közlöny 8. Budapest. Réthly A. , 1952: A Kárpát-medence földrengései (455-1918) .—Akadémiai Kiadó, Budapest . Román vízrajzi évkönyvek. Rónai A. , 1969: A medencebeli pliocén sztratigráfia hazai eredményei-Földrajzi Közlemények, Budapest. Rónai A., 1972: Negyedkori üledékképződés és éghajlattörténet az Alföld medencéjében.- Földtani Intézeti Évkönyv , 6.1. Budapest. Rónai A., 1982: A negyedidőszaki és felső- pliocén süllyedés menete a Körös-meden- cében.-MÁFI Évi Jel. 1980-ról, 77-80. Rónai A.. 1985: Az Alföld negyedidőszaki földtana.—Geol.Hung.21. MÁFI kiadv,Bp. Sümeghy J., 1956: A Hármas-Körös közi ho- locén medence.-Földtani Intézet Évi Jelentése 1954-ről, Budapest. Szepesházy K.. 1973: A Tiszántúl északnyugati részének felsőkréta és paleogén korú képződményei. Akadémiai Kiadó, Budapest. Telegdi-Roth K., 1929: Magyarország geológiája I. Danubia Kiadó, Pécs. üjvári J.,1972: Geográfia apelor Romániei (Románia vizeinek földrajza). Stiin^i- ficá, Bucure^tú. Urbancsek J.. 1954: Berettyóújfalu környékének földtani képződményei.Földtani In-’ tézet Évi Jelentése,Budapest. Vázsonyi Á., 1973: A Tiszavölgy vizeinek szabályozása. A magyar vizszabályozás története, VIZDOK, Budapest. VITUKI,1956: Magyarország hidrológiai Atlasza 1.6. A Körösök, Budapest. VITUKI.1959: Magyarország Hidrológiai Atlasza II.3. A vízgyűjtők átlagos csapadéka , Budapest. VITUKI,1970: Vizrajzi Atlasz sorozat 9., Kettős-, Fehér- és Fekete-Körös .-Kartográfiai V. Budapest. VITUKI. 1970: Vizrajzi Atlasz sorozat 10. "Sebes- -Körös" ,- Kartográfiai V., Budapest. 21. A MAROS KIALAKULÁSA ÉS VÁLTOZÁSA A Tisza legnagyobb mellékfolyójának, a Marosnak 749 km a hossza, vízgyűjtő területe kb. 30.000 km2. Az Erdélyi medence egyik legjelentősebb folyója 161 mellék- vizfolyását tartják számon. Hazánk területére ma csak 28,3 km-nyi hossza esik. Ez utóbbi szakasz esése 0,27 m/km. 21.1 A vizgyüjtő terület földtani fel- építése; Az egész vízgyűjtőnek csak jelentéktelen hányada esik határainkon belülre.Azt lehet mondani, hogy a hordalékkúpjának is csak egy része. A határainkon kívüli rész felszinét a legváltozatosabb képződmények épitik fel. A balparton elindulva a Hegyes gránitja és dioritja az első, ami a lösz alól kibukkan. K-i oldalán és a Drócsa nyugati lejtőin a kristályos tömegek csillámpalái, DK-i lejtőin pedig alsókréta és egy kevés felsőkréta üledék (homokkő) van a felszínen, melyet keletebbre főleg diabáz- ból álló vulkáni képződmények borítanak. A Sólymoson ugyanez a helyzet. A hasadékok mentén porfirok dykjei emelkednek ki a környezetükből. Az Erdélyi Érchegység kele- tebbi vonulatain az ofiolitok ill.gránitok intruziói jelzik a felsőkrétában lezajlott nagy tektonikai eseményt, melynek során a Kárpátok ive kialakult, s az Erdélyi Közép- hegység (Munti Apuseni) kaotikusán összepréselődött és takaróredőkben egymásra torlódott. A diabáz a hajlitás során keletkezett harántirányú hasadékokat is kitöltötte. A hegység DK-i lejtőin a miocén üledékek lepusztulása révén - a felső kréta tengeri üledékek is felszinre jöttek, melyek a Maros balpartján nagy kiterjedésben megmaradtak, itt azonban csak kicsi foltok jelzik hajdani jelenlétüket. A patakok a Gyalui-havasok csillámpaláiról és gránitjáról is részben a Marosba szaladtak. Ettől keletebbre a vízválasztó már az erdélyi medence dombvidékké erodált szarmata üledékein haladt át. A tengeri üledékek alól kibukkanó andezittufa-roncsok jelzik a torlódások csapásában felszinre törő miocén vulkánokat, jelezvén, hogy a krétakori szerkezet felújult a neogénben. A Kis- sármás-Nagysármás borvizei is jelzik, hogy az utóvulkáni mofetta-jelenségek még ma is működnek. A Kelemen-havasokban már a Keleti Kárpátok belső vonulatához jutunk, ahol az andezit te lérekkel tagolt kiterjedt andezittufák szintén a középső-miocén vulkáni hasadékokat jelzik. A hasadékok a Kárpátok vonulatának csapása mentén alakultak ki, - jelezvén, hogy a hegység ivének továbbhaj- litása még a micénben is folytatódott - (Mike K. 1979). A Gyergyói-havasokban a mi- océn "bánátitok" (kevésbé bázikus vulkáni képződmények) mellett a kristályos palák és a mezozóos dolomitok is nagy kiterjedésben vannak a felszínen, sőt a Maros táján kristályos mészkövek is előfordulnak. A Maros balpartján (visszafelé indulva) a Görgényi havasok miocén vulkáni tömegét találjuk, melyet a hegység csapásában felszinre jutott fillitek és csillámpalák vonulata szinez. A medence belsejében Marosvásárhelyig megint a szarmata- -tenger üledékeit találjuk dombvidékké fel680
