Mike Károly: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története (Aqua, Budapest, 1991)
20. A Körösök kialakulása
települt. A kavicsos anyag a hegység kapuja előtt halmozódott fel és a magyarországi területre már csak a homok jutott el (248 /b ■ ábra, 36, I, 41, 95 , 68 és a 62. sz.4fúrás). A mindel-rissz interglaciális-ban négy üledékritmus különithető el. Az ős- -Tisza tengelye az un. "nagy interglaci- álisban" egyre inkább a Körösvidék észak- nyugati peremére tolódott. Kezdetben Bal- mazújváros-Turkeve-öcsöd-Szentes-Hódmező- vásárhely-Deszk irányában haladt a Szege- di-süllyedék felé (206/f. ábra), később Szentestől Csanytelek felé kanyarodva fordult déli irányba, vagyis nyugatabbra tolódott . A Berettyó kezdetben a mai vonalát követte, később Bakonszegtől Sáp-Szerep felé fordulva Bucsánál érte el a Tiszát. A Rézhegység féloldalas billenése miatt a teraszok is aszimmetrikusan, csak a balparton képződtek. A folyó folyamatosan a jobbpart felé csúszott és medrét a völgy jobb szélén vágba be. Siksági szakaszán négy nagyobb ritmusban halmozott fel homokot, s erre minden esetben iszapos és homokos agyagot boritott. A teljes üledékösszlet vastagsága 65-70 m. A Sebes-Körös Körösszakáiig nem sokat változott, onnan Okány-Békés felé tartott, közben balról felvette a Fekete-Köröst. Békéstől északnyugatra kanyarodott és Mezőtúr határában érte el a Tiszát. A mindel-rissz végén azonban Békéscsaba felé fordult és Újkígyósnál ömlött a Marosba. Hegységi szakaszán teraszt vésett a völgy mindkét oldalába, ezek maradványai a folyó balpartján kisebb-nagyobb megszakításokkal kb. 40 km távolságon követhetők. A völgy aszimmetriája a Bihar hegység északra bil- lenését jelzi. A hordalékkúp mintegy 50-60 m-rel vastagodott (248/c.ábra, 27, 11. Sz. II. 30, 21.sz. fúrásT) és vastagsága nyugat felé nőtt. A mindel-rissz I-ben a hegység közvetlen előterében még a síkságon is a letarolódás uralkodott. A denudáció nyomai Biharugra környékén is megállapithatók. A letarolódás a mindel-rissz II. csapadékosabb szakaszában is megismétlődött, de kisebb intenzitással. A Fekete-Körös Nagyszalontán át nyugat felé tartott. Kezdetben Tarhos környékén, Békés határában ömlött a Sebes-Körösbe. Később a találkozás jóval nyugatabbra, .Szentes környékére tolódott, majd a Marossal egyesülve érte el a Tiszát. A Fekete-Körös a hegységi szakaszon bevágódott. Teraszmaradványai 30-40 km hosszban a völgy mindkét oldalán megmaradtak. A siksági szakaszon 70 m-t meghaladó hordalékösszlet halmozódott fel (2 48/h-c. ábra, 16.sz. fúrás). Az összlet alsó 35 m- e inkább homok, iszapos agyag közbetelepüléssel, felsőrészében főleg iszapos agyag és agyagösszlet tagolja a homok-pásztákat. A Fehér-Körös a teljes mindel-rissz interglaciális folyamán a Marosba ömlött. A szakasz elején torkolata Újkigyós táján volt. Később - az Orosháza-Csanádapáca-Arad-Temeskalácsa-Csanád-Makó közötti terület emelkedése miatt - Gyulavári környékére húzódott vissza. Hegységi szakaszán mintegy 20 km hosszban maradtak meg teraszának nyomai. A rissz I-ben a terület emelkedése miatt a Tisza az Érmellék felől érkezett a Körösvidékre (206/j. ábra). A szakasz elején Szeghalom-Dévaványa-Mezőtur irányát (a hajdani Berettyó mentét) később (Püspökla- dány-Turkeve felé kerülve) öcsöd-Szentes- -Mindszent vonalát követte. A Körösök ős- vizrajzának ez a Tisza volt az erózió-bázisa . A Berettyó a rissz elején, nagyesésü hegyi patak volt. A Tiszát Szentjobbnál érte el. A Sebes-Körös nagyjából a mai vonalán haladt. Zsadány körül egyesült a Fekete- -Körössel. Az egyesült Kettős-Körös Szeghalom határában érte el a rissz-eleji Tiszát. Később Békés felé fordulva Békéscsabánál vette föl a Fehér-Köröst és Medgyes- egyházánál egyesült az Ős-Marossal. Az egyesült Körös-Maros Orosházát észak felől kerülte meg, azután fordult Hódmezővásárhely irányába, ahol elérte a Tiszát. Hegységi szakaszán mindhárom Körös a völgysikját töltögette. A Sebes-Körös a sikságon 12-30 m vastagságban halmozta fel hordalékát, amelynek alsó 5-10 m-es homok, a többi agyag (248^-ábra, 17, és a 26.,27. sz.fúrás). A Fekete-Körös 5 m körüli homokra 5-10 m vastag iszapos agyagot rakott le. A Fehér-Körös összes hordaléka 5-10 m vastag, ebből 2-3 m a homok, a többi iszapos agyag- A rissz I-II interstadiálisban helyenként a letárolás is úrrá lett a Fehér-Körös mentén (248/h , ábra,K-I. 36.sz. fúrás). A rissz II-ben a terület süllyedésének tengelye Hajdunánás-Püspökladány-Gyo- ma-Orosháza vonalában volt. A Tisza is, mint a Körösvidék.erózióbázisa, ezt az irányt követte. Két iránya közül az idősebb Hajdunánás-Nádudvar-Kaba-Sáp-Bakony- szeg-Zsáka-Okány-Gyula-Mezőhegyes vonalán, a fiatalabb Hajdunánás-Karcag-Turkeve-Oros- háza vonalán alakult ki (206/k ábra). A Nyirség déli része az Érmellékkel együtt kezdett lemaradni a süllyedésben, ezért a Berettyó az új lejtési viszonyoknak megfelelően Ny-ÉNy felé tartva Sáp környékén érte el a Tiszát. A Sebes-Körös a rissz ír. elején a mai vonalán haladt Újirázig és ott ömlött a Tiszába. A Tisza továbbvándorlása után az elhagyott Tisza-medret követve Gyulánál egyesült a mai Kettős-Körös ősével. Uledékössz- lete kb. 15 m vastag, amiből a homokos összlet helyenként eléri a 10 métert is. Az összlet keletről nyugat felé vastagodik. A Fekete-Körös Nagyzeréndig a mai vonalát követte, innen Gyulavarsánd felé folytatta útját. Ott egyesült a Fehér-Körössel és előbb Gyulánál a Tiszába, majd később a Sebes-Körös és a Berettyóval 659
