Mike Károly: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története (Aqua, Budapest, 1991)
20. A Körösök kialakulása
250. ábra Domborzat és vizrajz a pleisztocén elején majd erre homokos agyag és agyag rakódott. A hegységi szakaszon pedig völgyében teraszanyag halmozódott fel. A Sebes-Körös Nagyváradtól délre haladt mai vonalával nagyjából párhuzamosan, majd Berekböszörmény-Füzesgyarmat felé vette útját és Dévaványa határában ömlött a Tiszába. Hegységi szakaszán az újabb teraszának anyaga halmozódott fel. Alföldi szakaszán pedig 5-10 m vastag homokot, erre pedig mintegy 10-15 m homokos és iszapos agyagot rakott le a folyó (248/c és f.ábra , Sz.II. jelű fúrás). A Fekete-Körös hegységi szakaszán mai vonalát tartva épitette teraszát. A síkságra érve Nagyszalonta-Okány-Körösladány felé kanyargott. 10-20 m-es hordalékössz- lete a torkolat felé vastagodott, az össz- letben 5-6 m homokrétegre iszapos és homokos agyag rakódott le (248lfeábra I/b. 0-19 és 37.sz. fúrás) . A Feljér-Körös Gyulavári-Békés környékéig a mai vonalán haladt. A mindéi I-II interstadiálisban Gyulaváritól Csanádapáca felé tért el és itt egyesült a Marossal és ömlött a Tiszába. A mindéi II-ben a Tisza, mint a Körösök erózióbázisa először - a Körösvidék feltöltődése és a szintváltozások miatt - nyugatabbra húzódott, majd oda jutott,ahol a mindéi I. elején volt (206/e. ábra). A Berettyó Hencida tájáig nem sokat változott. Hencidánál délnyugat felé, Bi- harnagybajómnál pedig dél felé fordult és Szeghalomnál érte el a Tiszát. A Tisza nyugatabbra vándorlása miatt később a Berettyó torkolata is áthelyeződött és a folyó az ős-Kettős-Körösbe ömlött. A folyó hegyvidéki szakaszán még mindig a völgy talpát töltögette, mig a sikságon 5-6 m-es homokrétegre agyagot teritve a hordalékkúpját épitette (248/c.ábra , 2 6. számú fúrás). A Sebes-Körös és Fekete-Körös kisebb medervándorlását ugyancsak a feltöltődés okozta, összefolyásuk egyre keletebbre vándorolt, és a mindéi II. végén már Cséffa határában volt. Hegyvidéki szakaszokon terasz-anyag halmozódott fel. A folyók a sikvidéken 20-25 m vastag üledékösszletet raktak le (248/c. ábra, Sz. II, 30. sz. fúrás). Ennek alja a hegység lábánál kavics és durvaszemü homok, Szeghalom táján homok, felső része pedig agyag és iszapos agyag. Az egyesülésnél már mindkét folyó homokot szállított. A Fehér-Körös és a Maros a mindéi II- ben lényegében nem változott, az összefolyás Csanádapácánál volt és a Maros iránya is megmaradt. A Fehér-Körös felhalmozó tevékenységéről a hegységi szakasz teraszának anyaga tanúskodik, ami a folyó mindkét völgyoldalát kiséri. Siksági szakaszán 5- -10 m vastag kavicsos durva homok és homok rétegére iszapos, homokos agyag és agyag 658
