Mike Károly: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története (Aqua, Budapest, 1991)
12. A dunántúli nagyobb állóvizek kialakulása és változása
Ősmedernyomok a Balaton környékén (szerk.év : 1975.). - 1 = lazulásos törések; 2 = torlódások; 3 = eróziós tereplépcső; 4 = jellemző mélységszint; 5 = jellemző terepszint; 6 = felsőpliocén medernyomok; 7 = pliocén utáni, áthalmozott kavicsos területek; 8 = eopleisztocén (pregünz) kavicsos medernyomok-balatoni rész-medencékben már a pleisztocén elején kisebb-nagyobb tavak jöhettek létre. Ezek már a Balaton őseinek tekinthetők, hiszen genetikai kapcsolatban vannak a mai Balatonnal, mégsem azonosithatók a mai tóval. Prebalatoni-medencéknek nevezzük (Marosi S.-Szilárd J,, 1981), flu- vio-lakusztrikus, mocsaras, átfolyó tórendszer volt itt, mely élénken változott. Voltak olyan időszakok is, amikor a Pre- balatoni-medence-rendszer csaknem kiszáradt és patakok erodálták a felszinét. A lerakódott üledéket elhordták, s mintegy kitakarították azt. (Ellentétben Marosi S.- Szilárd J. , 1981) véleményével, mely ezt kizártnak tartja.) A tó megjelenésének korát a lápi üledék felől is meg lehet közelíteni, de a lápüledékek fekü-anyagának és morfológiai viszonyainak oldaláról is. A Balatonban és közvetlenül a Balaton környékén is megállapítható volt, hogy a láp eróziós térszínre települt. Sőt a lápi időtartam közben (Dömsödi J., 1977) a tőzeg meghatározott szintjén megismétlődhe- tett az eróziós tevékenység. A magasabb szinten lévő mésziszap ugyanis eróziós vonalak mentén fordul elő. A mésziszap vastagsági térképeiből megállapíthatók az eróziós vonalak (Mike K. 1976). Azt is feltételezhet jük azonban, hogy a pleisztocén legelején lerakódott tavi üledék tömörödé- se révén keletkezett süllyedékben képződtek az erózióra utaló, mésziszap-kitöltésü 341 A sárréti medernyomok tőzegkitöltésének helyszinrajza 196■ ábra
