Mike Károly: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története (Aqua, Budapest, 1991)
12. A dunántúli nagyobb állóvizek kialakulása és változása
Az Ős-Dunának a drávai süllyedék felé való lefolyásáról elsőként szólt. Azt a középső pliocénben szárazulattá vált Kisalföldön feltételezte. A Fertő körüli neotektoniká- val is foglalkozott, melyet nagyvonalakban igazoltak is a későbbi kutatások. 1947-ben Schuszter F, irt a Fertőről összefoglaló tanulmányt. Szerkezeti vonatkozásban még a "Tiszai-masszivum" elméletét vallotta, geomorfológiai vonatkozásban pedig a defláció századeleji elméletének hive volt (1947, p.23). Ugyancsak 1947-ben Vitális I. irt tanulmányt Sopron környé- kének szarmata és pannon faunájáról. 1951-ben líjabb hasonló dolgozata jelent meg. 1949 és 1956 között Papp A. jelentetett meg több dolgozatot a szarmata és a pannon emelet faunájáról és rétegtani kérdéseiről. 1952 és 1960 között viszont A.F. Tauber irt több földtani tanulmányt, melyekben a Fertő környékének rétegtani, szerkezeti és hidrogeológiai kérdéseivel foglalkozott. Szelvényei, - melyeket jól hasznosíthattuk - nagyszerűen szemléltetik a földtörténeti eredményeket (1960). A. Tollmann 1953-ban megjelent tanulmánya viszont a Lajta-hg DNy-i peremének neogén- jét és a Bécsi-medence neogén rétegtanát ismertette. 195 3 és 195 4-ben Sümeghy J. irt a pli- océn és a pleisztocén rétegtani kérdéseiről, melyben a Fertő környékét is érintette. 1955-ben A. Kieslinger a Lajta-hegység és környékének recens kéregmozgásait elemezve megállapította, hogy az ma is élénk szintváltozásban van. Ugyanebben az évben jelent meg H. Küpper, W. Prodinger és R. Weinhand1 tanulmánya, mely a környék fi- nomrétegtanát foglalta össze. Ugyancsak 1955-ben látott napvilágot Károlyi Z-nak a Hanságról és Fertőről szóló - elsősorban hidrológiai vonatkozású - tanulmánya és Kárpáti L. Sopron környéki geomorfológiai dolgozata. 1956-ban F. Sauerzopf foglalkozott a Fertőzug kavicsaival. (E jelentős tanulmányra még vissza is kell térnünk a tó keletkezésének tárgyalásánál.) 1958-ban C.A. Bobies a Lajta és a Ruszti-dombvidék miocén koralljai alapján megállapította, hogy a törtön után a terület több, mint 400 m-t emelkedett és a Ko- rall-szintek között 200 m szintkülönbség mutatkozik. Feltclódásokat is feltételezett. Ugyancsak 1958-ban tette közzé Vendel M. a Soproni-hg, a Dunántúl és a Keleti-Alpok kapcsolatáról irt tanulmányát, melyben a Fertő környékének fiatal mozgásait hangsúlyozta ki. Kőrössy L-nak 1958-ban, majd 1963 és 1965-ben jelent meg a Kisalföld mélyföldtanával foglalkozó müve, melyben érinti a Sopron környéki terület földtani kérdéseit is. 1959-ből való Pécsi M. Dunáról szóló kiadványa, melyben a szerző a Fertő környékével, pl. a Parn- dorfi Duna-terasszal is foglalkozott. A Kisalföld kvarterével foglalkozó tanulmányai is érintik a Fertő medencéjét. 1960-ban W.Fuchs osztrák geológus irt doktori értekezést a Ruszti-dombvidék földtanáról, melyben a Fertővel külön fejezetben foglalkozott. Tektonikai vonatkozásban kiemelte a meridionális (É-D-i) töréseket, melyek folytatását a magyarországi területen is kimutatták. Számszérint kevesebb, de jelentőségében nem alárendeltebb az ÉK-DNy- i csapásu töréseket és alárendelten Ny-K-i csapásuakat is leirt. Beszámolt a ''lajta- mészkő" ÉNy-DK-i csapásu boltozatáról is. 1962-ben Kovács L. közölt egy tanulmányt, melyben a Fertő kialakulásáról régen idejét múlt szemléletet képviselt. Ugyancsak 1962-ben kezdte meg Fertő-környéki kutatási eredményeinek publikálását Adám L. A Fertő környéki ős-Duna kavicsai - ról is megemlékezett. A több tanulmányában (1970, 1972, 1974) ismertetett adatok eddig nagyon megbizhatóknak bizonyultak. 1965- ben Franyó F. irt tanulmányt a Kisalföld négyedidoszaki képződményeiről. A fúrások rétegtani szintezésének nehézségeit kiemelve érintette a Fertő környékét is . 1966- ban J.Fink foglalkozott az ős-Du- nával, melynek során a Fertő környékét (Parndorfi-plató kialakulását) is érintette. 1969- ben Somogyi S. a Fertő vízrajzának vitás kérdéseit vetette fel és próbálta azokat megoldani. Későbbi (1970, 1974) tanulmányai is foglalkoztak a Fertővel. Bendefy L.-nak a Fertő és a Hanság kialakulásával irt tanulmánya is 1969-ben jelent meg. A szintváltozások kérdésében új elemeket tartalmaz. Szemlélete egyébként már régen túlhaladott. 1970- ben T.E.Gattinger osztrák rész - ről és ugyanakkor Neppel F. magyar részről irt tanulmányt a Fertő és környékének vízföldtani vonatkozásairól. A két tanulmány szinte kiegészíti egymást. A szerzők elsősorban a tó vizutánpótlásának vízföldtani adottságait elemzik, de több részletben új földtani adatokat is közölnek. 1972-ben Wein Gy. tollából jelent meg dolgozat a Kisalföld neogén előtti aljzatának szerkezeti földtanáról. Ebben a Kő- szeg-Rohonc-i sorozatot autochtonnak (azaz: helybenképződőttnek) minősítette, s a Soproni-hegység kőzeteinek korát 550-600 mill, évesnek, vagyis prekambriuminak határozta meg (1972, p.188). 1974-ben Adám A. a Fertő-környéki magyarországi rászán végzett geofizikai méréseiről számolt be. Ugyanakkor egy adatgyűjtemény is megjelent Kisházi P, és Boldizsár I. munkája nyomán. 1975-ben Kisházi P. a Soproni-hegység metamorfitjairól, Ba^ lizs F. pedig a Kisalföld paleozóos kép- ződményeiről közölt adatokat. Meg kell említenünk még Kovács Z Kalmár I. és Hajós B. 1979-ben a Fertő viz- gazdálkodásáról irt tanulmányát is, amelyben a tó földtörténetét is leirták, de nagyon régi (és már megcáfolt) szemlélet szerint. \ 315
