Mike Károly: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története (Aqua, Budapest, 1991)
12. A dunántúli nagyobb állóvizek kialakulása és változása
IRODALOM Bulla B.— Mendöl T. . 194 7 t A Kárpátmedence földrajza.-Bp. Bulla B. , 1941: A magyar medence pliocén és pleisztocén teraszaiFöldr.Köz 1.69. p. 199-230. Cholnoky J., 1910: Az Alföld felszine.— Földr.Közi. 38. p. 413-436 Cholnoky J., 192 9: Magyarország földraj zár ' Pécsi Tud.Gyűjtemény 101.sz. Lorberer Á., 1975: A Dráva alsó szakaszának hidrogeológiai feltárása.-II.rétegvíz feltárás ,-VITUKI Jel. Lovász Gy. , 1961: Adatok a Dráva vizgyűj- tőj ének viz j ár ás ai hoz .— Földr .Ért. X.4. p. 23-42. Lovász Gy., 1963: Geomorfológiai tanulmányok a Dráva-völgyben.—MTA Dunántúli Tud.Int. Értek. p.67-112. Mantuánó J,-Kerekes Gy., 1970: A Dráva folyó árvizvédelmi múltja és jelene. — VIZITERVI ÉRT.1. Mantuánó J. , 1981: A Dráva folyó potamoló- giai változásai Kézirat. Marosi S. , 1970: Belső-Somogy kialakulása és félszinalaktana .-Földr.Tanúim.Akad. kiadó Miholics J., 1968: Völgyfejlődés vizsgálata az Őrségben és a védéken.—Földr.Ért. 17. p.47-60. Mike K. , 1971: A Duna kialakulása és fejlődése .-Vizrajzi Atlasz-sorozat 11.köt. 4. rész Mike K. , 1980: Ősmedernyomok a Balaton környékén . —Földr. Ért. Mike K. , 1981: Árvédelmi gátak fejlesztése céljából készült ősvizrajzi rétegtani és morfogenetikai kutatások .—VITUKI jelentés . Mike K. , 1987: A Mura-Kerka hordalékkúp vizének izotóp vizsgálata .-VITUKI Jel. 7624/1/60. Somogyi S. , 1960: Hazánk folyóhálózatának kialakulása.— Kézirat, Kand . Ért. Sümeghy J■ , 1955: A magyarországi pliocén és pleisztocén .-Doktori ért. MTA Szilárd J., 1967: Külső Somogy kialakulása és felszinalaktana.-Földr.Tanúim. , 7., Akad.Ki adó , Búd apest Urbancsek J. , 1977: Magyarország mélyfúrási kútjainak katasztere. VI. köt. - VGI kiadv., Budapest 12. A DUNÁNTÚLI NAGYOBB ÁLLÓVIZEK KIALAKULÁSA ÉS VÁLTOZÁSA Hazánk három legnagyobb természetes állóvize a Dunántúlon alakult ki.Tekintettel arra, hogy mindhárom tó genezisében szerepet játszottak az eddig tárgyalt dunántúli folyók is, mielőtt a Tisza vízrendszerét tárgyalnánk, e tavak történetét is áttekintjük. A legújabb kutatások egyre inkább azt bizonyítják, hogy kialakulásuk körülményeiben sok a hasonlóság. 12.1. A Fertő kialakulása Viszonylag sokan sokféle szempontból vizsgálták a Fertőt. Most elsősorban azokat emlitjük meg, akik a tó kialakulását ill. annak problematikáját is érintették valamilyen formában. Az első földtani vonatkozású tanulmány, mely a Fertő környékéről megjelent, 1852-ben látott napvilágot. Ebben J.Czjzek geológus a Ruszti-dombvidék földtani viszonyait tárgyalta. 1879-ben és 1905-ben Telegdi-Roth Lajos térképezte a Lajta-hegység déli részét, a Ruszti-dombvidéket és a közte lévő Kismartoni-medencét. 1886-ban Thirring G. irt földtani dolgozatot a Fertő környékéről. 1904-ben pedig Szontáqh T.-nak jelent meg a Fertő kör- nyékéről egy földtani tanulmánya. 1905 és 1918-ban Hassinger M. olyan hü képet festett a terület földtörténeti eseményeiről, (elsősorban a pleisztocén eseményekről) , hogy az a mai - sokkal gazdagabb - információk mellett is nagy vonalakban megállja a helyét. 1913-tól kezdve A. Winkler több tanulmányban foglalkozott az Alpok keleti szegélyének földtörténetével. Különösen a fiatal tektonika szerepét hangsúlyozta. A törtön és a szarmata határán diszkordanciát mutatott ki. A "ruszti-kavics" rétegtani helyzetét is először ő tisztázta. 1915-ben László G. a magyarországi tőzeglápokkal kapcsolatban a Fertő-Hanság környékével is foglalkozott, annak elsősorban holocén üledékeivel, 1927-ben Boda A. elemezte a Sopron-környéki miocén stratig- ráfia kérdéseit. Vendel M.viszont 1928 óta több alapvető tanulmányban ismertette a Sopron-környéki'kristályos alaphegység földtanát és petrográfiáját. Foglalkozott természetesen a fiatalabb képződményekkel is. 1937-ben J.Kapounek újra térképezte a Fertő nyugati partgán lévő területet. 1938 óta pedig Szádeczky-Kardoss E. irt több tanulmányt a Kisalföldről. Elemezte a Sopron környéki hegyek és a Kisalföld alaphegységének az Alpokkal való kapcsolatait is. A Kisalföld kavicsait ő is az Alpokból lefutó patakok hordalékának tartotta (1947 ,p.19).
