Mike Károly: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története (Aqua, Budapest, 1991)
8. A Benta-patak, Szt. László-víz és a Váli-víz kialakulása
Sóbányi Gy., 1905: A Duna bal parti mel- lékfolyóinak hidrográfiája, különös tekintettel a teraszképződményekre .“Mat. és Term.tud.Köziem. Strausz L,, 1942: Adatok a dunántúli neo- gén tektonikájához .-Földt.Közi. Strömpl G., 1915: A visegrádi Duna-szoros és a pesti sikság fiatalabb kavicstelepei .-Földt. Közi. XLIII. Sümeghy J., 1948: Földtani adatok a Duna~ -Tisza köze északi részéről.- MÁFI Évi jel. Sümeghy J., 1953: A magyarországi pleisztocén összefoglaló ismertetése. “MÁFI Évi jel. Sümeghy J., 1955: A magyarországi pliocén és pleisztocén Akad.—Dr.-i Ért.Kézirat Szadeczky-Kardos E. , 1938: Geologie der rümpf ungarländischen Kleinen Tiefebene.- Sopron Szalai -T., 1955: A Duna-könyök és Naszály- vidékének tektonikai vázlata.—Geofiz . Közi. Szentes F., 1943: Aszód távolabbi környékének földtani viszonyai.—Magyar.Tájak Földt. Leirása,Budapest Székely A., 1954: A Zagyva-völgy geomorfológiája Földr.Ért. 1954. Székely A,, 1961: A Mátra és környékének kialakulása és felszini formái. - Kand. Ért. Kézirat Szvoboda B. , 1933: A Börzsöny hegység ÉK-i részének geomorfológiai viszonyai.— Budapest Tasnádi-Kubacska A. , 1925: Adatok a Nagyszál környékének geolégiáj ához.- Földt. Közi. Thaiter S ■ : "Plan über..."-0L. Htt.Div. X. Nr. 4. Vadász E. , 1955 : Elemző földtan.—Akadémiai Kiadó, Budapest Vadász E. , 1960: Magyarország földtana.— Akad. Kiadó, Budapest Vágás I. , 1962: öntözés talajvizkutakból az Ipoly völgyében .-VITUKI összefoglaló jelentés Vályi B., 1898: A Duna-völgy átnézeti térképe. M=1:125 000 Vendl A., 1929: Adatok a Duna nagymaros- -szentendrei szakaszának ismeretéhez .— Hidr.Közl. Vitális I. , 1907: Hont megye természeti viszonyai .- Budapest Vitális I., 1939: Magyarország szénelőfordulásai ,- Sopron. VITUKI, 1961: Ipoly-felmérés .— Felszini Vizek Főosztálya VITUKI, 1961: Az Ipoly-Magyarország Hidr. Atlasza 1. sor. 8. kötet 8. A BENTA-PATAK SZT. LÁSZLÓ-VIZ ÉS A VÁLI-VIZ KIALAKULÁSA A három patak közös vonása, hogy a Zsámbéki-dombvidék (ill. Bicskei neogén- öböl) vízrajzának tengelyeit alkotják. Itt fakadnak és a Dunába ömlenek. 2 A Bentának 417 km -nyi a vizgyüjtő területe, 44,9 km a hossza, esése pedig két felső ágán: a Békás- és Kigyós patakon 8 %-os, Bia és Sóskút között 2,3 % - es, torkolati szakaszán pedig 1 % -nél is kisebb. Vizhozama a 40-50 m^/s-ot is eléri árvizek idején, de kisvizi átlaga csak 30 1/s körül van. A Vértes-patak (Szt.László-viz) pedig a Váli-viz legnagyobb mellékvizfolyása. Vizgyüjtő területük 657 km2. Ebből A Vértes-pataké 68,3 km2. A Váli-viz hossza 56 km, a Vértes-pataké 65 km. Évi átlagos közepes vizhozama 450-500 1/s, legkisebb vizhozama 5-10 1/s, árvizi hozama eléri a 45 m2/s-ot is. 8.1. Kutat őstörténeti _vázlat A Bicskei-neogén öböl földtani felépítésével; rétegtani és szerkezeti viszonyaival Jaskó S, (1939, 1941, 1943) foglalkozott. Pliocén végi ill. utáni képződmények között - amint említettük - átková- sodott nummuliteszes mészkő-kavicsokat talált. Előtte már Schafarzik F. (1922) említett hasonló numniuliteszes kvarc-kavicsokat, melyek Budáőrs-környéki vizsgálatai során a pliocénvégi kavicsok közül előkerültek. Bartkó L. (1939), aki a Pesti-siksá- gon találkozott hasonló képződménnyel, :a , furcsa kavicsok előfordulását a Felvidékig tudta nyomozni. Szentem F. szóbeli közlése szerint ő maga is megtalálta azokat a Nógrádi-medencében. Mike K, (1969) pedig a hajdani Ipoly kavicsmaradványaiban igazolta Szentes és Bartkó megállapitásait. Ezek az adatok ennek a területnek ősvizrajzi elemzéséhez nagyon fontos adatokat szolgáltattak.. A terület neotektonikájának genezisével (a biztonságos bányaművelés elősegítése érdekében) Mike K. (1964) foglalkozott. 8.2. A_yiz2yüjtők_földtani_felégitése A vizgyüjtő legidősebb felszini képződményei a középső és felsőtriászba sorolt dolomitok és mészkövek, melyek részben a Budai-hegység tagjai gyanánt keletről zárják le a vízgyűjtőt, részben mint a Gerecse és a Vértes hegység rögei Nyugatról határolják a vízgyűjtőterületet, vagy a ki
