Mike Károly: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története (Aqua, Budapest, 1991)
5. A Marcal kialakulása
letet, melyet a mégújabb kutatások alapján Mike K.is képvisel, aki mind a Kemeneshát kavicsát, mind a Marcal-völgy alacsonyabb kavicsos teraszait ill. szintjeit az eo- pleisztocén és ópleisztocén eleji Ős-Duná- val hozta kapcsolatba. Van ugyanis még egy (135-140 m Ef-i) alacsonyabb kavicsszint is, melybe egy 10 km-t meghaladó amplitúdójú kanyar-rendszer vágódott be. Nyomait Mike K. (1976, 1980 p.223-224) mutatta ki. Ez a hatalmas kanyar-rendszer a Balaton környékén is nyomozható, tehát nem valami elszigetelt jelenség. Az óriáskanyarok feltöltődése után az elhagyott mederbe egy összehasonlíthatatlanul kisebb vizhozamú patak miniatűr-kanyarjai vágódtak be újra. Ez a kicsi a Marcal medre lehetett, a nagy viszont - egyéb bizonyité- kok tükrében - az ős-Duna utolsó dunántúli átfolyásának hagyatéka lehet. Ez utóbbi állapot medernyomait ábrázolja a 119.ábra. A günz első jeges stadiálisa után az Ős-Duna eltávozott e környékről, mivel új átfolyást talált. Aszóvölgyét elfoglalta a Marcal, mely azonban az egész pleisztocén folyamán nem rendelkezett olyan vízhozammal, hogy jelentősen módosíthatta volna az átöröklött völgyet. A Marcal alsó szakasza a Duna és a Rába mindenkori mederváltozása szerint alakult. A Duna a würmben nagyjából a mai Rá- bakecöl alatti vonala mentén haladt. Áradásai alkalmával megépült természetes gátja nagy szerepe' játszott a Rábával kapcsolatos fejlődésében is. A Duna elvándorlása után ugyanis a Rába a hajdani Duna medrét foglalta el. A Marcal azonban több mint 40 km hosszban a Rábával párhuzamos mederben volt kénytelen haladni, mig Győrnél elérhette a Rábát ill. a Dunát. Mederváltozásai egyébként jelentéktelenek voltak. IRODALOM Bartha F., 1956: Rétegtani és.faunisztikai vizsgálat középdunántúli pliocén lelőhelyeken - MÁFI Évi Jel. 1954-ről, p.23-26. Bartha F. , 195 9: Finomrétegtani vizsgálatok a Balaton környéki felsőpannon képződményeken, MÁVI Évk. 48. p. 1-88. Bartha F., 1971: A magyarországi pannon biostratigráfiai vizsgálata - Pannon monográfia - p. 9-172. Böckh J. . 1875-79: A Bakony déli részének földtani viszonyai II. rész - MÁFI Évk. p. 1-155. Bulla B. , 1941: A magyar medence pliocén és pleisztocén teraszai. Földr.Közlem. p. 198-230. Cholnoky J. 1918: A Balaton hidrográfiája. A Bal.Tud.Tanúim.Eredm.Bp. Darnay B.-Soós L. 1954: A Nagysomlyó fel- sőpannóniai és pleisztocén molluszka- -faunája. MÁFI Évi Jel.1953-ról p.2-31. Dudich E.-Hőriszt Gy.,1964: Devecser környéki és Kisalföld-peremi földtani vizsgálatok. Földt.Közi.86. p.257-265. Erdélyi M., 1959: A Bakony ÉNy-i peremén telepitett fúrások. MÁFI Évi jel. 1955- 56-ról, p. 458-464. Ferenczi I., 1924: Geomorfológiai tanulmányok a Kis-Magyar-Alföld D-i öblében. Földt.Közi. 54. p.17-37. Franyó F. et al., 1971: Magyarázó Magyar- ország 200.000-es földtani térképsorozatához. L-33-VI. Győr - p.157. MÁFI kiadv. Góczán L., 1960: A Tapolcai-medence kialakulástörténeti problémái. Földr.Köziem. Góczán L., 1966: A Marcal-medence talajföldrajza. Kand.Ért.Kézirat. Halaváts Gy. , 1923: A baltavári felsőpon- tosi korú molluszkafauna.Földt.Int. Évk. 24. p.395-407. Hofmann K.. 1874: A déli Bakony bazaltjai, Földt.Közi. 4 p. 303-312. Jaskó S., 1937: Abráziós platómaradványok a Bakony nyugati peremén, Földr.Köziem. 63. p.20-23. Jámbor A., 1980: A Dunántuli-Középhegység pannóniai képződményei,MÁFI Évk.p.259. Jugovics L. , 1969: A dunántúli bazalt- és bazalttufa területek.MÁFI Évi Jel. 1967-ről p.75-82. Kadiö 0., 1911: A Balaton vidékének fosz- szilis emlősmaradványai. Korim K., 1948: Adatok a Keszthelyi-hegység nyugati előterének földtani felépítéséhez .Földt.Közi .78. p. 126-130. id.Lóczy L. 1913: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése. A Bal.Tud.Tanúim.Eredm. I.köt. 1.1. Bp. Mike K., 1976: A Balaton kialakulása és fejlődése.In : Vizrajzi Atlaszsorozat 21. Balaton köt. Mike K. , 1980. ősmedernyomok a Balaton környékén .Földr .Ért.XXIX.2-3. p.313-333. Somogyi S.,1960: Hazánk folyóhálózatának kialakulása.Kand.ért.Bp. Sümeghy J., 1926: Adatok a Kisalföld keleti öble pliocén kavicstakarójának ismeretéhez. Acta Litt.Ac.Sei Szegediensis Sect.Sc.Nat.2. p. 131-138. Sümeghy J., 1955: A magyarországi pliocén és pleisztocén. MÁFI Adattár. Kézirat. Szádeczky-Kardoss E.,1938: A Kisalföld földtani viszonyai (német), Sopron. Szádeczky-Kardoss E.,1941; Ősi folyók a Dunántúlon. Földt.Ért. 6.3. p.119-134. 202
