Mike Károly: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története (Aqua, Budapest, 1991)
5. A Marcal kialakulása
I Puskás T.. 1961: Adatgyűjtemény Magyarország felszini vizeirőlr VITUKI Tanulmányok és kutatási eredmények, 10.sz., Bp Rácz I., 1956: Átmetszéses mederszabályozás a Rábán .-Vízügyi Közlemények 1.füzet, Bp. Rákóczi L., 1966: Folyószabályozást befolyásoló alapjelenségek vizsgálata kísérleti folyószakaszon.-VITUKI összefoglaló jelentés, Kézirat, Bp. Somogyi S. , 1960: Hazánk folyóhálózatának kialakulásaKandidátusi értekezés, Kézirat, Bp. Sümeghy J. , 1939: Földtani kutatások Győrött és közvetlen környékén.-Földt.Int. Évi jel. Sümeghy J. , 1939: A Győri-medence, a Du- nantul és az Alföld pannoniai üledékeinek összefoglaló ismertetéseFöldt. Int. Évk. 32.k. Sümeghy J. , 1944: A Velencei-tó kialakulá- sa.—Földt.Int. Évi jel. p. 34-35. Sümeghy M., 1968: Folyószabályozási munkák a Felsődunán és a Rábán.-Orsz. Vizépi- tőipari Napok 4. Folyószabályozás. Szádeczky-Kardos E.. 1938: A Kisalföld földtani viszonyai. - Sopron. Szádecky-Kardos E., 1957: ősi folyók a Dunántúlon Földr. Ért. Szalacsy L., Meiszner E. , 1986: A Rábasza- bályozó Társulat törénete, és müveinek leirása.-Légrády testvérek, Bp. Szentmártony T., 1953: Matematikai statisztika a műszaki gyakorlatban.—Tudományos Könyvkiadó, Bp. Szigyártó Z., 1966: Hidrológiai események valószinüségének becslése eloszlásfüggvények segítségévelVizügyi Közlemények, 4. füzet, Bp. VITUKI, 1959: Folyóink jégviszonyai.Magyar- ország Hidrológiai Atlasza III. sorozat /-VITUKI kiadvány, Bp. VITUKI 1962: A Rába Győr-Sárvár közötti szakasza —Vizrajzi Atlasz sorozat, 3.kötet, Bp. VITUKI: Vizrajzi Évkönyvek VÍZIG, Győr, 1958: Vizgazdálkodási adatgyűjtemények »-Kézirat VÍZIG, Győr, 1962: A Rába folyó általános szabályozási terve 30.052/1962-rKézirat, Győr VÍZIG .Szombathely,1958: Vizgazdálkodási adatgyűjtemények.—Kézirat 5. A MARCAL KIALAKULÁSA A Marcal 96,3 km hosszú és vízhozamához viszonyítva széles völgyben alakította ki a 100 km-es hosszúságot meghaladó med- r rét. Felsőfolyásának kezdeti 8,8 km szakaszán 104 m az abszolút (11,8 m/km a fajlagos) esése, az alatta levő 91,6 km-en pedig összesen 22 m, vagyis 0,24 %-os.A hét szakasz genetikai vonatkozásban is alapvetően különbözik egymástól, hiszen a nagyobb esésű szakasz az ősi Marcal-völgy továbbfejlődéséből alakult, mig a kisesé- sü szakasz a pleisztocén-eleji Ős-Duna "hagyatéka" . f Megértéséhez szükséges tehát áttekinteni e terület földtörténeti múltját, ré- tegtani és szerkezeti viszonyait is. 5.1. A_vizgyüjtöterület_földtörténeti mültja_ls_kutatästörtineti_ylzlata A Dunántúl földtörénetét már felvázoltuk, itt csak azokat az eseményeket említjük meg, melyek a Marcal kialakulásának megértéséhez szükségesek. Az események elemzését a pliocén-végi regressziónál kezdhetjük, vagyis akkor, amikor a terület szárazulattá vált. A dél felé visszahúzódó Pannóniai-tó volt a terület erózióbázisa. A tengerpart felé haladó Ős-Duna a mai Marcal vízgyűjtőjén haladt át. Kezdetben felhalmozta hordalékát, majd az emelkedő területeket letarolta. A dél felé haladó ősfolyóról először Szádeczky-Kardoss E. (1938-1941) irt. Szemléletét Sümeghy J. (1955) is magáévá tette. Góczán L. (1966) pedig a Marcal-medence talajtanával foglalkozó müvében az addig hipotézis-szintű tudományos vázlatokat sok bizonyító adattal támasztotta alá. A későbbiek során a Balaton kutatásával kapcsolatban pedig Mike K, (1976, 1980) folytatta a Marcal fejlődéstörténe- tének megfejtését. Az első folyók üledékei a felsőpannon agyagokba vágódott medreket töltögették fel. A felhalmozódás és a kéregmozgás hatására az ősfolyó-rendszer állandóan vándorolt, hiszen a felszin domborzata tökéletes síkság volt s a finomhomokos, agyagos tengeri üledékbe könnyen bevágódhatott a folyó. A Marcal mai vonalától nyugatra a pan- nóniai agyagra és homokra felsőpliocén keresztrétegzett, tehát folyóvízi finom-homok halmozódott fel (Góczán L. 1966. p.83), melybe Unió Wetzleri Dunk.-val jellemzett durvaszemü, helyenként murvás, csillámos homok is betelepült. A felsőpannon végén is van a területen keresztrétegzett homok, mely pl. a Somló és Sághegy bazaltjának a feküjét is alkotja, ami arra utal, hogy a folyóvízi tevékenység már a felsőpannonban megindult. Később ez az üledék a Bakony és a Keszt- hely-Gleichenbergi-hát kiemelkedése miatt dél felé kiékelődött, nagyrésze teljesen 199
