Mihályfalvy István: Öntözéses növénytermesztés 2. (Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)
Gyökérnövények termesztése - A tarlórépa
Tala jelőkészitése Apró magja miatt jól előkészített, ülepedett vetőágyat igényel. Fővetés esetén törekedjünk ó'sszel a szántást elvégezni. Tavasszal pedig gyommentes magágyat biztositani számára, mivel kezdeti növekedése lassú és a gyomok könnyen elnyomják,' A vetés eló'tti és utáni hengerezés fontos művelet. Trágyázása A közvetlen istállótrágyát meghálálja, de nem szokott alá jutni. Legfontosabb műtrágyája a N, melyből 70-80 kg/ha javasolható. P-ből 40-50, mig K-ból 50 kg/ha hatóanyaggal számoljunk. Vetése Vetésideje, fó'növény esetén áprilistól —junius 30-ig terjed. Tarlóba julius végéig vethető'. A korán vetett tarlórépa a kiszedés után nem áll el, ezért gyorsan fel kell használni. Sortávolsága 30-40 cm, vetőmagszükséglete 2-3 kg/ha. Ápolása Korai vetés után sarabolás, egyelés és szükség szerinti kapálás. A kívánatos hektáronkénti növényszám 150-160 ezer. Ennek megfelelően a növénytávolság 18-20 cm. A kapáláskor ügyelnünk kell, hogy felszíni gyökereit meg ne sértsük. Betakarítása A tarlórépát október végén, november elején szedjük fel. A kisebb fagyokra nem- érzékeny. A magtermesztésre szánt egyedekről a leveleket 1-2 cm-es csonkkal levágjuk, a takarmányozás céljára szolgáló répákat pedig egyszerűen lefejeljük. Eltartása prizmában történik. A tarlórépát december végéig fel kell takarmányoz- ni, mert nagy (90-95%-os) víztartalma miatt könnyen romlik. Várható termése Fővetésben 250-350 q/ha, másodvetésben 200-250 q/Tia gyökérterméssel számolhatunk. Másodnövényenkénti termesztése esetén öntözéséről gondoskodni kell. Általában kétszeri 40-50 mm-es viznormával beéri, s ezesetben termés mennyisége megegyezik a fővetésü növényével. 74
