Mihályfalvy István: Öntözéses növénytermesztés 2. (Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)
Gyökérnövények termesztése - Répamag termesztés
RÉPAMAG-TERMESZTÉS A répa fejlődés igényét tekintve kétéves növény. Az első' évben rendszerint a vegetativ, mig a második évben a generativ fejló'dési szakaszon megy át, azaz kifejló'dik a dugványrépa a levélrózsával, majd a terméstadó szár. A magtermesztés körülményei, módja, a munka minó'sége jelentősen befolyásolja a magtermés mennyiségét és minőségét, de mindez kihat a fajtaértékre is. Jó agrotechnikával előállított vetőmag hűségesen visszaadja a nemesitő által kialakított kombinációt. A magtermesztés gyakorlatában két módszer ismeretes: 1. a közvetett magtermesztés (djgványtermesztéssei) 2. a közvetlen magtermesztés (helybentermő). Dugványrépa-termesztés Talajigénye Az elitmag nagyon értékes és drága, arra kell tehát törekedni, hogy valamennyi elvetett csiraképes mag kikeljen és abból növény fejlődjön. Éppen ezért az elitmagot jó táperőben levő, mélyrétegü, humuszban gazdag, elegendő meszet tartalmazó középkötött vályogtalajba - úgynevezett cukorrépatalajba - kell vetni. Helye a vetésforgóban Az ipari cukorrépához hasonlóan, a dugványrépának is legjobb előveteménye a gyomirtott őszi kalászos, mert annak betakarítása után, elegendő idő áll a termesztést megelőző év talajmunkáinak gondos elvégzésére. A termesztést megelőző év munkái döntő kihatással vannak a termés kialakítására, mert részben ezektől a munkáktól függ a dugványrépa mennyisége és minősége. Talajmüvelés A termés betakarítása után első feladat a tarló leforgatása. A tarlómaradványok korhadásának elősegítésére 30-50 kg/ha N-hatóanyag kiszórása ajánlható. 75
