Mihályfalvy István: Öntözéses növénytermesztés 2. (Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)
Gyökérnövények termesztése - A tarlórépa
Termesztési igényét kielégítve 600 q/ha gyökértermés könnyen elérhető'. Kisújszálláson üzemi körülmények között öntözéssel a Bábolnai sárgahenger két év átlagában 970 q/ha terméssel fizetett. A TARLÓRÉPA (Brassica rapa var. rapifera Mtzg.) Jelent ó'sége Európa északi országaiban fontos takarmánynövény, só't egyes fajtáit étkezési célokra is felhasználják. A tarlórépa hazánk nyugati csapadékosabb tájain fó'növényként, mig öntözéssel másodnövényként termeszthető'. Szárazanyagtartalma 7-10% között mozog. Vetés- területe állandóan csökken, jelenleg mintegy 2.000 ha-ra tehető'. Jellemzése, leirása A tarlórépa a keresztesviráguak (Cruciferae) családjába, a káposztafélék (Brassica) fajtájába tartozik. Vad vagy elvadult alakja a Brassica campestris L. a magyar vadrepce. Virágzata lapos fürtvirágzat. A fehér husuak virága citromsárga, a sárga husuaké narancssárga. A virágok mindig a szár végeken ülnek. A virágok himnó'sek. Idegen beporzó, de az önmegtermékenyülés sem ritka. A tarlórépa levelei igen változatos alakúak, eló'fordulnak épszélüek, só't lant- szerű és erősen szárnyas levelek is. A levelek kifejló'dött korban erősen szó'rö- zöttek. A gyökér földben levő' része általában fehér, a földbó'l kiálló részeket szinük szerint három csoportba oszthatjuk: fehér, zöld árnyalattal^ fehér, lilás árnyalattal^ és sárga szinüekre. A tarlórépa alakja lehet: gömbölyű-, lapított- és megnyúlt henger alakú. A tarlórépa mustárolajat tartalmaz, ettó'l származik csipó's ize. Sok mustárolajat tartalmazó tarlórépa etetése mérgezési tüneteket idézhet eió', ezenkívül ronthatja a tej és vaj izét. Agrotechnikája Éghajlati igénye A tarlórépa a csapadékos éghajlat növénye. Talaj tekintetében azonban nem igényes, legkevésbé a homoktalajokat szereti. Termesztett fajták: Horpácsi lila tarlórépa (ÁE. 1971-ben) Őrségi 12 tarlórépa 73
