Mihályfalvy István: Öntözéses növénytermesztés 2. (Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)

Gyökérnövények termesztése - A cukorrépa

A cukorrépa jelentősége a következőkben foglalható összej

1. Területegységenként az összes termesztett ne ények közül legtöbb kalóriát termeli.»

2. Jó állapotban hagyja maga után a talajt, y kitűnő elővetemény.

Stehlik pl. hektáronként kb. 5 q/ha-ra becsüli azt a többlettermést, amit az utána vetett sörárpa - más eiőveseménnyel összehasonlítva - hoz.

3. Az 1 ha cukorrépa melléktermékeinek - evelesrépa-fej, répaszelet, melasz - takarmányértéke 0,5-0,7 ha silókukorica termelésének felel meg.

A világ cukortermelését (Szemző B. adatai alap.án) a 2.sz. táblázat tünteti fel.

A világon a cukorrépa vetésterülete kereken 8 millió ha-ra tehető, míg termésátlaga 200-250 q/ha között mozog. Legnagyobb terméseket az USA-ban (400 q/ha) és Európában (350 q/ha) takarítanak be.

Magyarországra a "burgundi" répamagot Tessedik S. hozta be 1790 körül Németországból. Nálunk elsőnek készített édes szörpöt a répából. így nála találjuk meg a később annyira felvirágzó magyar cukoripar első nyomait (1800). Hazánkban a répa cukorgyártás erőteljesebb fejődésnek csak 1825 után indul, 1830-ban létesül az első - "Nagyfödémesi" cukorgyár.

A cukorrépa körzetek a Duna jobb partján, Bácskában és Erdélyben alakultak ki. Jelenleg 11 cukorgyárunk működik.

A cukorrépa vetésterületének alakulása:

A két háború között az 1960-as években jelenleg

160.000 ha körül mozgott,

120.000 ha körül alakult,

80.000 ha, melynek 20-25%-át öntözzük.

Távlatban 100,000 ha vetésterülettel számolunk, melynek 50-60%-át fogjuk öntözni.

A termésátlagok és a cukortartalom alakulása

1930 években 1950-60

1960-70 1972-ben

Termésátlag q/ha 200 240

Cukortartalom 13-14 16-18

250-340 355 q/ha

18-20 17,6

44