Mihályfalvy István: Öntözéses növénytermesztés 2. (Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)

Hüvelyes növények termesztése - A bab

Termése: hüvely, amelynek mérete, szine, alakja, keresztmetszete és csúcsának alakulása fontos bélyeg a fajták felismerésében. Az étkezési szárazbab hüvelyeinek zöld szine az érésig megmarad. Egyébként az érett hüvely szine általában szalma sárga.

A magvak változatos alakúak (gömbölyű, tojásalaku, hosszúkás, lapos) és színűek. A maghéj lehet fehér, sárga, rózsaszín, zöld, barna vagy tarka. Az ezermagsulya 100-600 g.

Agrotechni ká ja Éghajlati igénye

A bab melegigényes, rendkívül fagyérzékeny növény. A mag alsó csirázási hőfoka 10 C°. A generativ szervek képzéséhez legalább 15 C° hőmérséklet szükséges. Legkedvezőbben 25-30 C -on fejlődik. A növény 2 C -on már szenved és -1 C°-on már elpusztul. Éppen ezért korai vetését nem szabad eró'ltetni. A bab jarovizációs stádiuma bokorfajtáknál 14-16 C -on, a kuszófajtáknál 22-24 C°-on megy végbe. Fényigénye közepes. Teljes megvilágitásban és gyenge árnyékban egyaránt jól fejló'dik. (Kukorica-köztes vetése). Rövid és hosszú nappalos fajták is találhatók. Összes vadontermó fajai rövid nappalosak.

Tenyészideje: az igen korán érőknek: 65- 80 nap

középkoraiaknak: 80-100 nap

későn érőknek: 100-115 nap

Talajigénye

A lazább szerkezetű mészben gazdag, közömbös vagy enyhén lúgos kémhatásu meleg talajokat szereti. Az erősen agyagos, hideg és savanyu, valamint a futóhomokon termesztése nem ajánlatos.

Vízigénye

A fejlődés különböző szakasza szerint változó. A h-üvelyes növények közül a bab tűri legjobban a szárazságot. Legkevesebb vizet fiatal korban és éréskor igényel. Vízigényének kritikus ideje a virágzáskor következik be. A bab fejlődését, termésalakulását a júniusi és júliusi csapadék dönti el. Legkedvezőbben a VK-érték 60-65% esetén fejlődik. Hazai éghajlati viszonyaink között öntö- aésre ritkán szorul.

14