Mihályfalvy István: Öntözéses növénytermesztés 2. (Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)

Hüvelyes növények termesztése - A bab

Helye a vetésforgóban

A bab - a borsóhoz hasonlóan - önmagával össze nem férhető' növény, tehát ugyanazon a területre 3-4 évnél eló'bb ne vessük. A fó'növényként vetett bab legjobb eló'veteményei az istállótrágyázott kapások. Jól diszlik az évelő' pillangósok után is. Gyökér-herbicidekkel kezelt kapás után ne vessük, mert a bab ezekre 2-3 éven belül érzékeny. Utána legcélszerűbb őszi búzát vetni.

Fajta megválasztása

Hazánkban a bab nemesitése a Kertészeti és az Agrobotanikai Kutató Intézetekben folyik. A legtöbb tájjellegű fajta kiveszőben van. Külföldről származó behozatalunk leginkább’az USA-ból történik. A babtermesztéssel foglalkozó gazdaságokban a vetőmag felújítás 4 évenként kötelező.

Jelenleg hazánkban termesztett igen sok babafajta csoportosítása az alábbi:

Fehér magvu fajták:

Kompolti gyöngy

(AE.

1967)

Tétényi-cukor

(ÁE.

1967)

Tétényi lapos

(ÁE.

1970)

Tétényi közép

(ÁE.

1967)

Tápiói gyöngy

(ÁE.

1970)

Michigén

(FE.

USÁ-ból behozva)

Színes magvu fajták:

Tápiószelei fürj

(AE.

1967)

Korai vaj

(ÁE.

1967)

Kénbab

(FE.)

Májbab

(FE.)

Fürjbab

(FE.)

Hosszú zöldbab

(FE.)

Zöldbab fajták:

Budai konzerv

(AE.

1967)

Budai piaci

(ÁE.

1967)

Korai vaj

(ÁE.

1967)

Goldmarie

(F.

1965)

Brittle Wax

(F.

1965)

Favador

(F.

1969)

Karósbab fajták:

Juliska

(AE.

1951)

Imperator

(F.

1951)

15