Mihályfalvy István: Öntözéses növénytermesztés 1. (Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)

I. Öntözési alapismeretek - 4. Öntözési módok ismertetése és értékelése

- a vízellátás folyamatosabb, két öntözés között a talaj nedvességtartalma csak szűk határok között és rövid időközönként változik.

A csepegtető' öntözés másik eló'nye, hogy alkalmazásánál a növény nem nedvese- dik, tehát csökken a fertőzésükhöz nedves növényrészt kívánó kórokozók életfeltétele. Ha kisebb a benedvesedő talajfelszín, kedvezó'en változik az evaporáció és a transzspiráció aránya és igy a kiadott vizbó'l több jut közvetlenül a növénynek. A kisebb benedvesitett talajfelület egyúttal azt is jelenti, hogy a szárazon maradó talajban nem csíráznak ki a gyommagvak, tehát kevesebb növényápolási munkára lesz szükség.

Egyik legnagyobb eló'nye ennek az eljárásnak, hogy elvileg könnyen automatizálható és stabil öntözőberendezésként használva kevés és könnyű emberi munkát igényel.

Az eljárás alkalmazásánál alapvető' problémát az öntözés intenzitása - a bened- vesités üteme - jelenti. Az egy pontra lassan csöpögő' viz - ha az folyamatosan elnyeló'dik - a talaj felületét alig nedvesiti be. Ilyen körülmények között különösen a vizet jól vezető' talajban a benedvesedés keskeny, az alsó végén elvékonyodó henger formát mutat. Egy-egy csepegtető' test tehát aránylag kis földtömeget nedvesít be.

Ugyanakkor kötött és tömódésre hajlamos talajon a viz már a talaj felszínén szétterül.

Elsó'sorban technikai és gazdaságossági okokból kívánatos, hogy a talaj benedvesi- tését minél kevesebb - egymástól minél nagyobb távolságra helyezett - csepegtető' szárnyvezetékkel és csepegtető' testekkel oldjuk meg. Itt újólag felmerül a különböző' mértékben átnedvesitett és a "szárazon maradó" talajtömeg aránya.

Az élettani irodalomból és a termesztési gyakorlatból is közismert a növényeknek az a tulajdonsága, hogy ha a gyökérzet egy részét jól ellátjuk vízzel és tápanyaggal, ezzel a tenyészidó' jelentős részében a teljes növény ellátását biztosítjuk. Az ilyen megfigyelések azonban nem jellemzők a szélsőséges helyzetekre, pl. a növény számára igen nagy vízfelhasználást jelentő meleg- vagy hőségna- pokra.

Kísérleti megfigyelések is azt mutatják, hogy a vizfelvétel-vizleadás egyensúlya a növény által felhasznált viz mennyiségétől és a talaj nedvességtartalmától függően alapvetően változik. Kevésbé nedves, vagy csak egy részében átnedvesedett talajból a növény meleg vagy hőségnapokon a szükségesnél kevesebb vizet tud felvenni. Hazánk időjárása mellett - termelési, ökonómiai és technikai szempontokat is figyelembe véve - gyümölcsösök és szőlő esetében legalább a teljes talajtömeg 20-30%-ának átnedvesitése kívánatos. Ez feltehetően a gazdaságosság határáig megadja a növény vízellátásának biztonságát.

Az állandóan nedves talaj kedvező növényélettani hatása mellett különböző okokból - a talaj egy részének tultel itődése, tömődése, a gyomosodást és a betegségek terjedését segitő hatása stb. miatt - kedvezőtlen is lehet.

Jelentős technikai - és emiatt termelési - probléma a csepegtető testek vízszolgáltatásának kiegyenlitetlensége. Ez elsó'sorban a méretbeni különbségekből adódik,

58