Mihályfalvy István: Öntözéses növénytermesztés 1. (Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)

I. Öntözési alapismeretek - 4. Öntözési módok ismertetése és értékelése

amit eddig alig lehetett megoldani. A további ok a mikrodomborzat szint- és a szárnyvezetékek hosszúságának nyomáskülönbsége. Eltéréseket okozhat még a me­netközben! változó mértékű eltömó'dés is. Mindezeket a berendezés telepítésekor a csepegtetó' testek eltéró' méretével, azok öntözésközbeni szabályozásával stb. próbálják ellensúlyozni. Termesztési - növényápolási - szempontból igen jelentős a csepegtető' szárnyveze­tékek elhelyezési módja. A talaj az állandóan nedves környezetben elgyomosodik és a csó' miatt a technikai gyomirtás gyakorlatilag lehetetlen. Emellett hó' hatá­sára a cső vetemedik - kígyózik - ami a növényápolást még inkább nehezíti. Ül­tetvényekben ezért a csövet a talajtól 20-30 cm magasságban a támrendszerre, vagy a növényekre függesztik. Ez viszont gátolja a sorok között a mozgást és a gépi gyümölcs- és szó'lőszüretnél is különböző megoldandó problémákat vet fel. A csepegtető szárnyvezetékek telepítés utáni helyváltoztatása különösen ültetvé­nyekben gyakorlatilag lehetetlen. Ez azt jelenti, hogy az ültetvény élettartama alatt a talaj tömegének 15-30%-án sávokban, vagy góconként a többitől eltérő nedvességviszonyok lesznek. A vízforgalommal együtt megváltozik a talaj sófor­galma is. Ez Magyarországon egyes helyeken vizeink és talajaink változó mérté­kű és összetételű sótartalma miatt különös figyelmet igényel. Nagyüzemi keretek között mai ismereteink szerint ennek az öntözési módnak az elterjedése az ültetvényekben, a zöldséghajtatásban és a faiskolai termelés egyes területein várható. Az öntözés célját tekintve a vizpótlást és esetenként a táp­anyagellátást oldhatjuk meg vele. Kelesztő-inditó-fagyvédelmi, növényvédelmi, frissitő-kondicionáló stb. öntözési célokra nem használható. Más öntözési módok­hoz előnyösnek látszik réteg vizek (furott kutak) s ezzel együtt nem nagy hoza­mú vizforrások esetén valamint ott, ahol az átlagosnál jobban takarékoskodni kell a vízzel. 45. Esőztető öntözőberendezések területi teljesítményének megállapítása Az esőztető öntözőberendezések által egy idényben biztonságosan megöntözhető terület megállapítása igen nagy jelentőségű. A biztonságosan uralható terület: a berendezés napi teljesítménye (1), az egyszeri öntözés normája (2) és az öntö­zési forduló (3) határozza meg. (1) A berendezés napi teljesítményét a szivattyú által szállított vízmennyiség és a napi hasznos üzemben töltött óra szorzata adja meg. Nyilvánvaló, hogy az igy kapott vízmennyiség csak elméleti érték lehet, mivel a berendezés üzemeltetése­kor bizonyos veszteségekkel is számolni kell. Ezek közül legnagyobb értékű a pá­rolgási veszteség, ami a mérések alapján 15-25%-ot is elérhet. Ezenfelül számol­ni érdemes azzal is, hogy a szivattyús gépegység nem dolgozik a névleges érték­kel. E szerint a napi teljesítmény az alábbi: (m^) NT = Q . 01 (1 - t^> 59

Next

/
Thumbnails
Contents