Mihályfalvy István: Öntözéses növénytermesztés 1. (Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)
I. Öntözési alapismeretek - 4. Öntözési módok ismertetése és értékelése
amit eddig alig lehetett megoldani. A további ok a mikrodomborzat szint- és a szárnyvezetékek hosszúságának nyomáskülönbsége. Eltéréseket okozhat még a menetközben! változó mértékű eltömó'dés is. Mindezeket a berendezés telepítésekor a csepegtetó' testek eltéró' méretével, azok öntözésközbeni szabályozásával stb. próbálják ellensúlyozni. Termesztési - növényápolási - szempontból igen jelentős a csepegtető' szárnyvezetékek elhelyezési módja. A talaj az állandóan nedves környezetben elgyomosodik és a csó' miatt a technikai gyomirtás gyakorlatilag lehetetlen. Emellett hó' hatására a cső vetemedik - kígyózik - ami a növényápolást még inkább nehezíti. Ültetvényekben ezért a csövet a talajtól 20-30 cm magasságban a támrendszerre, vagy a növényekre függesztik. Ez viszont gátolja a sorok között a mozgást és a gépi gyümölcs- és szó'lőszüretnél is különböző megoldandó problémákat vet fel. A csepegtető szárnyvezetékek telepítés utáni helyváltoztatása különösen ültetvényekben gyakorlatilag lehetetlen. Ez azt jelenti, hogy az ültetvény élettartama alatt a talaj tömegének 15-30%-án sávokban, vagy góconként a többitől eltérő nedvességviszonyok lesznek. A vízforgalommal együtt megváltozik a talaj sóforgalma is. Ez Magyarországon egyes helyeken vizeink és talajaink változó mértékű és összetételű sótartalma miatt különös figyelmet igényel. Nagyüzemi keretek között mai ismereteink szerint ennek az öntözési módnak az elterjedése az ültetvényekben, a zöldséghajtatásban és a faiskolai termelés egyes területein várható. Az öntözés célját tekintve a vizpótlást és esetenként a tápanyagellátást oldhatjuk meg vele. Kelesztő-inditó-fagyvédelmi, növényvédelmi, frissitő-kondicionáló stb. öntözési célokra nem használható. Más öntözési módokhoz előnyösnek látszik réteg vizek (furott kutak) s ezzel együtt nem nagy hozamú vizforrások esetén valamint ott, ahol az átlagosnál jobban takarékoskodni kell a vízzel. 45. Esőztető öntözőberendezések területi teljesítményének megállapítása Az esőztető öntözőberendezések által egy idényben biztonságosan megöntözhető terület megállapítása igen nagy jelentőségű. A biztonságosan uralható terület: a berendezés napi teljesítménye (1), az egyszeri öntözés normája (2) és az öntözési forduló (3) határozza meg. (1) A berendezés napi teljesítményét a szivattyú által szállított vízmennyiség és a napi hasznos üzemben töltött óra szorzata adja meg. Nyilvánvaló, hogy az igy kapott vízmennyiség csak elméleti érték lehet, mivel a berendezés üzemeltetésekor bizonyos veszteségekkel is számolni kell. Ezek közül legnagyobb értékű a párolgási veszteség, ami a mérések alapján 15-25%-ot is elérhet. Ezenfelül számolni érdemes azzal is, hogy a szivattyús gépegység nem dolgozik a névleges értékkel. E szerint a napi teljesítmény az alábbi: (m^) NT = Q . 01 (1 - t^> 59
