Mihályfalvy István: Öntözéses növénytermesztés 1. (Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)

I. Öntözési alapismeretek - 4. Öntözési módok ismertetése és értékelése

Az árasztó öntözés a rétek, Iegeló1< öntözésénél is használatos, azzal az eltéréssel, hogy ez esetben a felületre kiadott öntözó'viz kisebb-nagyobb mozgásban van, és mihelyt a területet elborítja, rövid idő' múlva a talaj felszínén maradt vizet, el kell vezetnünk.

A tökéletesebb és gyorsabb öntözés, valamint a kisebb mennyiségű öntözó'viz- felhasználás érdekében az öntözendő' legeló't célszerű ideiglenes csatornahálózattal ellátni, mellyel egyszerre kisebb (2-4 ha-os) terület vízborítását is lehet biztosítani. Az ideiglenes csatornák egyben a felesleges vizek elvezetésére is alkalmasak.

Az öntözési módszerek közül az árasztó öntözés a legtökéletlenebb, mivel a tartós vízborítás nagyon rombolja a talajszerkezetet, a talaj felszíne eliszapolódik, levegőtlenné válik. Éppen ezért a kikapcsolt rizstelepek hasznositása, talajának újból kulturállapotba hozatala nemcsak nagy anyagi áldozattal jár, hanem sok esetben eredménytelen is. Tehát ahol lehet, igyekeznünk kell arra, hogy az árasztó öntözést a fejlettebb eljárásokkal felváltsuk, illetve azok alkalmazhatóságának feltételeit megteremtsük.

Sávos csörgedeztetó' öntözésnél az öntözó'viz a tereló'töltések között mozgó viz- lepel formájában folyik végig a talaj felületén. Az egyenletes viszétosztás, az öntözó'viznek a benedvesitendó' talaj felszínén mielőbbi végighaladása érdekében a tereló'töltéseket az öntözendő' tábla esésirányával párhuzamosan kell kiképezni. A tereló'töltések kihúzásával az öntözendő' táblát keskeny (8-12 m-es) sávokra bontjuk, s ezáltal a terepegyenetlenségek, a táblán belüli szintkülönbségek a víz szétosztását és annak meghatározott irányban történő' vezetését már kevésbé akadályozzák.

A sávos csörgedeztetó' öntözést a sürü vetésű növények (éveló' szálastakarmányok, másodvetések stb.) öntözésénél használjuk. A tereló'töltéseket a tábla talajának egyengetése után, illetve közvetlenül az öntözendő' növény vetése eló'tt huzzuk ki, erre a célra készített töltésépitó'vel (ridgerrel). A kihúzáskor a tereló'töltés alapja 60-70 cm széles, magassága 15-18 cm legyen.

Az ideiglenes csatornákat - a tereló'töltésekre merőlegesen - közvetlenül a termesztett növények öntözése eló'tt huzzuk ki. így az ideiglenes csatornák a gépi talajmunkát és a vetést nem gátolják. Az ideiglenes csatornák helyeit közvetlenül a vetés után kell kijelölni, mert ilyenkor a tábla magasabb vagy mélyebb vonulatai jobban megáilapithatók.

Az ideiglenes csatornákat a termesztett növény betakarítása után szüntetjük meg, illetve közönséges traktorekével szántjuk be. Tehát a belső' berendezések élettartama azonos a termesztett növény (egy vagy két év) tenyészidejével. Az ideiglenes csatornák megszüntetése után az öntözésre berendezett tábla nagyüzemi talaj- művelése ismét lehetó'vé válik. A tereló'töltések helyei pedig a talajegyengetó' szánnak a tereló'töltésekre kereszt- vagy átlós irányú járatásával tökéletesen eltüntethetők.

Újabban kezd elterjedni az ideiglenes csatornáknak mUanyagtömló'vel való helyettesítése, miáltal az eló'zó'ekben említett munkák egyrésze elkerülhető'.

46