Mihályfalvy István: Öntözéses növénytermesztés 1. (Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)
I. Öntözési alapismeretek - 3. Az öntözés fontosabb biológiai és termesztési összefüggései
növény fejlődését közvetlenül károsan befolyásolja elég nagy, és gyakorlatilag ritkán fordul elő', hogy az öntözésre használt viz ezt a közvetlen károsodást kiváltó értéket elérje. b) A másik tényező', mely az öntözésre alkalmazható vizek sótartalmának határát megszabja, az öntözött talaj sajátsága: a talaj természetes, vagy mesterséges drénviszonyai. Az öntözővizzel - annak minőségétől függően - mindig bizonyos mennyiségű oldott sót viszünk a talajba. Ezek az oldható sók a talajban a talaj tulajdonságaitól és a terület drénviszonyaitól függően felhalmozódhatnak. Tartósan, hosszabb időn át öntözött területeken, ha az öntözővíz nagy sótartalmú és a talaj drénviszonyai rosszak, pl. közel van a talajvíz, vagy vizet záró réteg van a felszín közelében, a sók felhalmozódása olyan mértéket is ölthet, mely a növény növekedését még abban az esetben is károsan befolyásolja, ha az öntözővíz eredeti sótartalma nem éri el a növény számára közvetlenül káros koncentrációt. A szóda már viszonylag kis mennyiségben is (40 mg/l) kimutatható szikesedést hoz létre, s feltehetően a viszonylag csekély szódatartalmu öntözővíz folyamatos adagolása is egyazon talajra hosszabb időn át, erőteljes talajleromláshoz vezethet. A kis szódatartalmu viz pedig már egyszeri, illetve rövid ideig tartó öntözés után is szikesedést, talaj termékenység-csökkenést okozhat. Mindezért elengedhetetlen a vízminőség-vizsgálatok elvégeztetése. Az Országos Vízügyi Hivatal 44-59 szakmai szabványa alapján az öntözővíz vegyi összetételére vonatkozó ajánlott irányelvek: 1. Szódát az öntözővíz csak nyomokban (max. 10 mg/l-t) tartalmazhat. 2. Az oldott sótartalom általában nem lehet több 500-600 mg/l-nél. Kedvező sóösszetétel esetén, különösen ha sok a kalcium, megengedhető nagyobb oldott sótartalom is, de legfeljebb 800-1000 mg/l nagy viz- vezetőképességü talajok öntözésénél. 3. Az öntözővízben megengedhető nátrium- (Na)% , illetve magnézium- (Mg)% a talaj minőségétől és a viz magnéziumtartalmától függően 35-45 egyenérték-százaléku öntözővíz használata engedélyezhető mély talaj- vizű, igen laza, nagy vizvezetőképességü, nem szikes homoktalajok esetében. 34. A mezőgazdasági növények vízigénye A. Statikai vízigény Statikai vízigényen a talaj hézagtérfogatának olyan nedvességi állapotát értjük, amely az adott növény optimális fejlődéséhez szükséges. Ez egyben a talaj levegőtartalmát is meghatározza, vagyis a statikai vízigény a hézagterén belüli viz és 28
