Mihályfalvy István: Öntözéses növénytermesztés 1. (Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)
I. Öntözési alapismeretek - 3. Az öntözés fontosabb biológiai és termesztési összefüggései
A frissitó' öntözés azt a hatást kívánja elérni, amelyet a jó harmat, vagy egy kis eső vált ki. A nyári meleg napokon a növények hőmérsékletének szabályozása, az erős párologtatás csökkentése céljából szUkség lehet viszonylag kis (5-10 mm) vízmennyiségek adagolására. A nagy meleg és a páraszegény levegő miatt a növény ugyanis még akkor is a fonnyadás jeleit mutatja, ha egyébként a talajban rendelkezésre áll a megfelelő nedvesség. A frissítő öntözéssel tehát elsősorban mikroki imatikus hatásokra törekszünk, s ezt egészen kis vízmennyiségekkel kívánjuk elérni. A frissítő öntözés jelentőségéről és hatásosságáról különbözők a vélemények. A fagyvédelmi öntözés azt a fizikai jelenséget hasznositja, hogy mig a viz teljes mennyiségében meg nem fagy, a jég 0 C° körüli hőmérsékletű. Ha tavaszi, hajnali fagyok esetén a növényekre a ködhöz hasonló finom permet alakjában vizet juttatunk, akkor állandó vizpótlás esetén a rügyeken képződő jégréteg hőmérséklete nem hűl 0 C alá. így e jégréteg védi meg a rügyeket a hajnali fagyoktól. Fentieknek megfelelően a finom ködszerü permetet mindaddig adni kell, mig a levegő fel nem melegszik. Végül az öntözés talajjavítás céljából is alkalmazható. A talajjavitó öntözésnek az a célja, hogy a talajon keresztül szivárgó öntözővíz a talajban levő sót feloldja és onnan a mélyebb rétegekbe mossa, ahol a só már nem károsítja a növényeket. Magyar viszonyok között a kötött, mésztelen szikes talajok javítása átmosással nem járt eredménnyel, mert a kedvezőtlen tulajdonságok okai nem a Na-sók, hanem a kicserélhető nátrium. Prettenhoffer szerint az oldható sók mennyisége a rizstermesztéssel járó hosszú idejű árasztás hatására csökkent. A Duna-Tisza-közi szódás szikeken a rizstermesztéssel járó komoly átmosás Herke vizsgálatai szerint szintén lényeges talaj javulást eredményezett. 33. Az öntözővíz hatása a talajra Amíg a talaj fizikai, vízgazdálkodási sajátságai, vagy legalább is ezek egy része az öntözések kivitelezését, az öntözővíz érvényesülését közvetlenül befolyásolják, addig a talaj kémiai tulajdonságai közvetve, a talaj vízforgalmára, a növények vizfelvéteiére gyakorolt hatásukon keresztül befolyásolják az öntözés eredményességét. így történetesen a talaj felszínéhez közel elhelyezkedő, tömör mész- felhasználódási szint gátolja a viz mozgását a talajban, kihat az adagolandó öntözővíz mennyiségére, meghatározza az öntözés gyakoriságát. A szolonyec talajok "B" szintjében a viz mozgása erősen lelassul, egyes esetekben gyakorlatilag megszűnik, melyek nagy körültekintést igényelnek mind az alkalmazandó öntözési mód megválasztását, mind pedig az egyszeri öntözések viznormájának nagyságát illetően. Mindkét esetben a talaj kémiai tulajdonságai közvetve, a vizháztartási sajátságokon keresztül hatnak az öntözővíz mozgására, érvényesülésére. Előfordul ritkábban olyan eset is, amikor a talaj kémiai sajátságai a víz mozgására, hasznosulására közvetlenül is hatnak. így pl. közismert az, hogy a nagy 26
