Mihályfalvy István: Öntözéses növénytermesztés 1. (Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)
I. Öntözési alapismeretek - 3. Az öntözés fontosabb biológiai és termesztési összefüggései
32. Az öntözés célja Az öntözés célját illetően megkülönböztetünk: tározó, tápláló, trágyázó, frissitő, fagyvédelmi és talajjavító öntözést. A célkitűzésnek megfelelő' helyes kulturtechnikai beavatkozás megtervezése érdekében ismernünk kell a felsorolt célokat. A tározó öntözésnek az a feladata, hogy mély (100-150 cm-es) talajrétegben vizet tározzon, amelyet a növény későbbi időpontban, fejlődésének más időszakában hasznosít. A talajban tározott viz a tenyészidő folyamán mintegy kiegészíti a természetes csapadékokból származó vízmennyiséget. A tározó öntözés jelentősége abban van, hogy hasznosítja az öntözési idényen kivül rendelkezésre álló vízkészleteket. Akkor alkalmazható, ha a növény gyökerei által behálózott talajréteget a természetes csapadék nem tudja a tenyészidőn kívüli időszakban víztároló képességéig feltölteni. Hazai viszonyaink között ma még távol állunk attól, hogy jó előre meg tudjuk határozni az elkövetkező időszak időjárását. Ezért a tározó öntözéssel óvatosan kell bánnunk. Ha az őszi tározó öntözés után csapadékos telet vagy csapadékos tavaszt kapunk, akkor a vízzel telített talaj a természetes csapadékot befogadni már alig tudja. Ezzel a természetes csapadék rossz hasznosítását, vízkár lehetőségét, a belvízkárok növekedését mozdítottuk elő. Ezért a tározó öntözést erre alkalmas mélyrétegü (pl. löszhát) talajokon célszerű elsősorban alkalmazni. A vizpótló öntözés során is az a feladatunk, hogy egy viszonylag (50-70 cm) mélyen kiszáradt talajrétegben mesterséges utón nagy mennyiségű vizkészletet tá- rozzunk. A vizpótló öntözés időpontja a tenyészidőn belül van. Vizpótló öntözésre elsősorban akkor lehet szükség, amikor a főtermény betakarítása után még másodterményt is vetünk. A főtermény által hasznosított talajvizkészletet a másodtermény elvetése előtt pótolni kell, ezért a fejlődéséhez szükséges vízmennyiséget a gyökerek által elérhető talajrétegben tározzuk. Hazánkban szélesebb körű alkalmazásra számíthat, mint a tározó öntözés. E módszer főként a Szovjetunióban elterjedt. A tápláló öntözés során a talaj (0-30, vagy 0-50 cm-es rétegének) nedvességállapotát a kedvező szinten kell tartani az egész tenyészidő alatt, nehogy a növény a vízhiány következtében fejlődésében visszamaradjon, vagy aszálykárt szenvedjen. Tápláló öntözéssel a növényi tápanyagok feltárásában is résztvevő gombák, baktériumok (a talajélet) kedvező működését is lehetővé tesszük. így a tápanyagok feltárása a növény részére gyakorlatilag folyamatossá tehető. Hazánkban az "öntözés" megnevezése alatt általában a vizpótlásnak ezen válfaját értjük. Trágyázó öntözésről akkor beszélünk, ha a vízzel együtt tápanyagot is juttatunk a talajba. A trágyázó öntözés úgy végezhető, hogy az öntözővízhez műtrágyát keverünk, vagy az öntözéshez tápanyagdus vizet, pl. városi szennyvizet, hígtrágyát használunk. Ez alkalommal mintegy 20-30 cm mélyen nedvesítjük be a talajt. 25
