Mihályfalvy István: Öntözéses növénytermesztés 1. (Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)
II. Részletes növénytermesztés - A kukorica
Trágyázása A kukorica egyik legtöbb szárazanyagot produkáló növényünk. Ennél fogva sok táplálóanyagot igényel. Eró'teljes és nagy kiterjedésű gyökérrendszerével a talaj természetes tápanyagkészletét jól tudja hasznosítani. Fejló'désében és a termés- mennyiség alakulásában legnagyobb szerepet a nitrogén játszik. A kukorica nitrogénfelvétele párhuzamos a növény szárazanyag felhalmozódásával. A kukorica nitrogénfelvétele a növirágzás idején a legnagyobb és tart egészen az érésig. Ezen idó'szak alatt nitrogénszükségletének közel 70 %-át veszi fel. A növény foszfor-fel halmozása az érésig viszonylag egyenletes Ütemű. A foszfor- felhalmozódás ütemének maximuma rendszerint párhuzamos a leggyorsabb száraz- anyag-képzó'déssel, vagyis a cimerhányás- és érés időszakában. A kálium felvétel a növény kezdeti szakaszában intenzivebb, mint a szárazanyag képzó'dés. A foszfor és a nitrogén felvételének nagyobbik része a tenyészidó' második felére, a szemképzó'dés idejére esik. A káliumfelvétel többsége viszont ezzel szemben a tenyészidó' elsó' felére jut. 1 q szemes kukorica eló'ál litásához (figyelembe véve a talaj tápanyagszolgáltató képességét) kereken az alábbi nitrogén, foszfor és kálium szükséges: N 2,0 kg, P2°5 0/7 kg' K20 1,3 kg. A kukorica jól hasznosítja a talaj természetes tápanyagkészletét, ennélfogva gazdag talajokon egy ideig trágyázás nélkül is nagy terméseket adhat. A korszerű trágyázási rendszerekben azonban a talajba juttatott szerves és szervetlen trágyákkal pótolják a növények által kivont tápanyagokat. Szervestrágyázása Istállótrágyát nemcsak a kukorica alá célszerű adni, hanem egyéb területekre és egyéb növények alá is. Mindent figyelembe véve, országos átlagban 1 ha kukorica alá legfeljebb 50-70 q istállótrágya juthat. Felmérések szerint kukorica vetésterületünk legfeljebb 25 %-a kap évenként 210-280 q/ha istállótrágyát. Istállótrágyázással országos átlagban a kukorica által felvett nitrogénnek csak 20- 25 %-át pótolhatjuk. A hiányzó részt pillangós növények által gyűjtött nitrogén, a talaj természetes nitrogénszolgáltató képessége és a nitrogénmütrágyázás biztosíthatja. Az istállótrágya hatásának megítélésében a szakirodalom nem egységes. Az egyik felfogás az istállótrágyának tápanyaghatáson tulmenó'en több termésnöveló' hatást tulajdonit. Eszerint az istállótrágya javítja a talaj fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságait. A másik nézet szerint az istállótrágya a tápanyaghatáson kívül, az esetek többségében nem növeli a növények termését. 209
