Mihályfalvy István: Öntözéses növénytermesztés 1. (Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)
II. Részletes növénytermesztés - A kukorica
Öntözés esetén az istállótrágyának talajszerkezet javító hatása fennáll. Azonos hatóanyagtartalmu trágyázás esetén az istállótrágya a mésztrágyáknál jobbnak bizonyult. A kutatási eredmények, valamint a gyakorlati tapasztalatok alapján az öntözött kukorica alá 500-550 q/ha istállótrágya adagolása javasolható. Szűkös istállótrágya esetén 250-300 q/ha istállótrágya + műtrágya kiegészítéssel elégíthetjük ki a kukorica tápanyagszükségletét. A kukoricaszár alászántása csak akkor jár jó eredménnyel, ha minden 100 kg alászántott szárhoz 0,6-0,7 kg nitrogént is adagolunk. A kukorica jól hasznosítja az elózó' években adott szerves- és műtrágyák maradványait, ezért a kukorica trágyaadagjának megállapításakor a kukorica tápanyagigénye mellett figyelembe kell venni a talaj tápanyagszolgáltató képességét és az eló'zó' években adott szerves- és műtrágyákat. Műtrágyázása A kukorica műtrágyázásának hatékonyságát illetó'en a nézetek még ma is megoszlanak. Sarkadi 30 kísérlet adatainak feldolgozása alapján azt találta, hogy a műtrágya hatásban a nitrogénhatás a döntó'. Műtrágyázásnál 2:1:1 arányú NPK megoszlást javasol. A műtrágya hatékonysága a talaj és idó'járási viszonyokon túl — menó'en fUgg az agrotechnikai tényezó'któ'l is. Ezek közUl elsó' helyen az öntözés szerepel. A kísérletek eredményei arra utalnak, hogy ó'sszel ammonszulfátot (savanyu talajokon inkább karbamidot) célszerű adni, tavasszal pedig ammóniumnitrátot (pétisót). A kukorica nitrogén tápanyagfelvételének többsége a tenyészidó' második felére jut. Ebbó'l kiindulva a kukorica fejtrágyázása igen hatásos. Igaz a martonvásári kísérletekben a fejtrágyázás nem bizonyult hatékonynak. Ugyanakkor öntözéssel a kukorica tenyészidó' alatti un. kiegészitó' trágyázása (30 kg N + 20 kg ha) jelentó's - 8-12 %-os — terméstöbbletet eredményezett mind a szarvasi, mind a kisújszállási kísérletekben. A foszformUtrágyák alkalmazásának általános irányelve, hogy azt teljes mennyi- ségben szántással juttassuk a talajba. A szuperfoszfát hatása a magyarországi kísérletekben nem mindig mutatható ki. Általában a nitrogén hasznosulását javítja, továbbá fokozza a szárszilárdságot. Utóbbi különösen öntözött viszonyok között igen fontos követelmény. Az utóbbi években végzett magyarországi kísérletek szerint a kukorica esetenként jobban meghálálja a kálium-, mint a foszformUtrágyázást. Az amerikai irodalom különösen azért tulajdonit jelentőséget a káliumtrágyázásnak, mert a kálium csökkenti a kukorica megdó'lését, fokozza ellenállóképességét. Istállótrágya nélkül 50 q/ha terméssel számolva — mig öntözéssel 70 q/ha termést véve alapul — a következő' mUtrágyamennyiségek adagolása javasolható: 210
