Mihályfalvy István: Öntözéses növénytermesztés 1. (Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)
II. Részletes növénytermesztés - A kukorica
Talajigénye A kukoricának, különösen pedig a hibrideknek a talajviszonyok iránt nagy az alkalmazkodóképessége. A gyenge homokot, a sekély termó'rétegU, slllevényes, valamint a túlságosan nedves vizállásos talajokat kivéve, hazánk majdnem minden talaján megtermeszthetó'. Legnagyobb terméseket a kukorica is a mély réte- gU, humuszban és tápanyagokban gazdag, jó vizgazdálkodásu vályogtalajokon adja. Az ilyen talajokon, megfelelő' jó agrotechnikával, még az aszályok sem okoznak nagyobb terméskiesést. A talaj meszessége vagy savanyúsága iránt nem nagyon érzékeny. Jó eredménnyel termeszthető' meszes vályogtalajon éppúgy, mint a savanyu vályog- vagy láptalajon. Legérzékenyebb a kukorica a talaj légjárhatóságával szemben, és ezért vizállásos talajokon termesztése nagyon kockázatos. A túlságosan nedves, hideg talajokon, még ha azok jó táperó'ben vannak is, gyenge terméseket ad. Vízigénye, vízszükséglete Az irodalomban a kukorica vízigényére vonatkozóan a legtöbb szerző' a transzspi- rációs, illetve vízfogyasztási együtthatóból, vagypedig a csapadék és a termés közötti összefüggésből vonja le következtetését. Az alábbiakban közölt adatok szemléltetően mutatják, hogy bár a transzspirációs koefficiens tág határok között ingadozik, és nagyságát sok körülmény (talaj, éghajlat, trágyázás, fajta, vetés ideje stb.) együttes hatása szabja meg, mégis bizonyos képet nyújt a növény vizszUkségletéró'l (1/kg-ban). Moszkvai Bezencsuki Cherszoni Briggs- Hank és Mg.Kút. Int. Kísérleti Állomás Schantz Frank 178 - 239 246 368 314 Hank és Frank kísérletei szerint a növények transzspirációs koefficiensének alakulása szoros kapcsolatban van a termés nagyságával és a hőmérséklettel. így pl. bó'séges trágyázás esetén a Bánkuti kukorica transzspirációs koefficiense 397-ró'l 333-ra csökkent. Megállapításaik szerint a hosszabb tenyészidejű, nagy testű kukoricafajták vízfogyasztási együtthajtója valamivel nagyobb a kisebb testUekénél. Ami pedig a vízfelhasználás Ütemét illeti, kísérleteik alapján megállapították, hogy az a cimerhányás, illetó'leg az azt közvetlenül megeló'zó' eró'teljes növekedés időszakában fokozódik nagyobb mértékben. Kísérleti eredményeik szerint a kukorica optimális fejlődéséhez a talaj hézagterén belül 69 % viz és 31 % levegő' a legkedvezódb. Többéves kísérleti adataink feldolgozása alapján réti talajon az öntözött kukorica vízfogyasztási együtthatóját 345-472-nek, mezó'ségi talajon pedig 485-597-nek találtuk. 204
