Mihályfalvy István: Öntözéses növénytermesztés 1. (Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)
II. Részletes növénytermesztés - A kukorica
Helye a vetésforgóban Magyarországon a kukorica nagyarányú elterjedése egybeesett a háromnyomásos gazdálkodásról a váltógazdálkodásra való áttéréssel. A kukorica-buza növényi sorrend kialakulása — a vetésterületi arányok mellett — történetileg e körülmény- nyel magyarázható. A norfolki jellegű vetésváltásban a kukorica a répa helyét foglalja el, mint istáilótrágyás kapásnövény. Förgeteg szerint a kukorica-buza vetésváltásról helyes áttérni a kukorica-kuko- rica-buza-buza vetésváltásra. A szegedi kísérletek termésadatai viszonyszámban a következői«:1956-1959 1960-1963 Kukorica-buza évenkénti váltásban 100,0% 100,0% Kukorica-kukorica-buza-buza kétévenkénti váltásban 104,2% 101,5% Kukorica monokultúrában 97,8% 95,4% A kukorica öntüréséró'l és tartós önmaga után termesztéséró'l vallott felfogást Sipos véleménye fejezi ki legtömörebben. "Bírja a monokultúrát, ezért önmaga után is vethető', bár ez nem kivánatos". Az USA kukorica-övezetében mindjobban terjed a monokultúrás kukoricatermesztés. A kukorica monokultúrás termesztésére vonatkozó újabb adatokat és tapasztalatokat Baird és Aldrich ismerteti. Szerintük 8-10 évig helyes a kukoricát azonos területen folyamatosan termeszteni. A kukorica termése 83 év folyamatos termesztés után a monokultúrás kezelések átlagában 118,5 bushel volt acre-enként (25,3 q/ha), a kukorica-zab-vöröshere vetésforgóban 122,4 bushel (26,0 c/ha). Baird és Aldrich hangsúlyozza, hogy a pillangósok nitrogénje a kísérletek adatai szerint műtrágya nitrogénjével helyettesíthető', és a talaj fizikai tulajdonságai 83 év monokultúra után még nem romlottak le. A világirodalmi adatokat és a magyarországi tapasztalatokat összefoglalva megállapítható, hogy a kukorica eredményesen termeszthető' mind vetésforgóban, mind hosszabb vagy rövidebb ideig tartó monokultúrában. Monokultúrában azonban eredményesen kukoricát csak abban az esetben lehet termelni, ha megteremtik az intenzív monokultúra előfeltételeit. Monokultúrás kukoricatermesztésben a tápanyagpótlásra fokozottabb gondot kell fordítani. Hazai és külföldi tapasztalatokból ismeretes, hogy a kukorica jól hasznosítja a talaj természetes tápanyagkészletét. Ha több éven át vetnek kukoricát önmaga után, akkor nagy terméseket csak abban az esetben tudnak elérni, ha pótolják a kukorica kivonta tápanyagokat szerves vagy műtrágyák formájában. Monokultúrás kukoricatermesztésben különös figyelemmel kell lenni a kukorica betegségeire. Manninger kimutatta, hogy a rostosüszög (Sorosporium relianum) különösen olyan elhanyagolt területeken okoz nagy károkat, ahol a kukoricát több éven át önmaga után termesztették. 205
